Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Áldozó István: A győri Vagongyár, mint hadiipari központ a második világháború alatt
Áldozó István A GYŐRI VAGONGYÁR, MINT HADIIPARI KÖZPONT A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ALATT A győri Magyar Vagon- és Gépgyár (MVG) a második világháború időszakában nagyon komoly szerepet játszott a magyar, sőt részben a német hadsereg ellátásában is. Tanulmányom elején igyekszem azokat a harci eszközöket és járműveket számba venni, amelyek előállításában a győri gyár kulcsszerepet játszott. A Repülőgépgyártó Osztály működése jelentőségében messze meghaladta a többi részlegét, ezzel magyarázható, hogy a légi eszközök előállításának nagyobb teret engedek. Darányi Kálmán miniszterelnök 1938. március 5-én Győrben hirdette meg a kormány híres fegyverkezési programját, amelyben a győri üzemnek is komoly szerepet szánt a hadvezetés. Éppen ebben az időszakban, 1936 és 1938 között Winkler Dezső kifejlesztette a Rába-Botond katonai szállítójárművet. A második világháború időszakában kifejezetten sikeres terepjárókból a Vagongyár másik öt magyar üzemmel (Weisz Manfréd Művek, MAVAG, Ganz, Hoffherr és Láng Gépgyárak) kooperálva összesen 2805 darabot állított elő.1 Bár a csapatszállító járműként és tüzérségi vontatóként is használt Rába-Botond magyar fejlesztésű és gyártású jármű volt, jó néhány alkatrészét Németországból kellett beszerezni. A komplett hidraulikus fékberendezés szállítása a Frankfurt am Mainban található Alfred Tévés Maschinen und Armaturenfabrik feladata volt, míg a membrános olajnyomásmérőt a VDO Tachometertől kellett beszerezni.2 A dinamót, az önindítót és a gyújtómágnest a Bosch Művek, a porlasztót a Solex, míg az olajszűrőt a Delhag exportálta a magyar gyáraknak.3 Ebből is látható, hogy már a közúti járműgyártás és a katonai szárazföldi eszközök előállítása során is rá voltunk utalva a fejlettebb német technológia importjára. A Vagongyár emellett a Túrán márkájú közepes harckocsik elkészítésében is részt vett. Ahogy tanulmányom elején már említettem, a repülőgépek gyártását kívánom részletesebben tárgyalni. Városunk egykori hadiüzeme a német repülőgépgyárak közül elsőként a Bremenben működő Focke-Wulf G.m.b.H-val vette fel a kapcsolatot. A győri gyártól a légi harci eszközök gyártása a korábbi években sem volt idegen, hiszen a Repülőgépgyártó Osztály 1943 végén készült kimutatása szerint 1940-ben 19, 1941-ben pedig 18 darab Sólyom WM 21-es repülőgépet állítottak elő Győrben. A gyár 1941-ben még egy Levente típusú iskolagép összeszerelésével is büszkélkedhetett.4 A német féllel folytatott hosszas egyezte-1 Dombrády 2003. 247. 2 MNL GyMSM GyL XI. 15. A Magyar Vagon- és Gépgyár iratai. 370. doboz. Autó Osztály iratai. Vegyes iratok. 24. 11/32/100. és 26/11/32/100. iktatószámú Botond II. levelezések. 3 Uo. 362. doboz. A Botond III. csapatszállító és tüzérségi vontató alkatrész jegyzéke. 4 Uo. 303. doboz. A Repülőgép Sárkányüzem által gyártott és leszállított sárkányok száma 1940-1943. 81
