Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Horváth József: A kiskorú árvákról való gondoskodás a 17-18. századi Győrben
HORVÁTH JÓZSEF pénzek fentebbi említése kapcsán lehet sejtésünk; miként arról sem, mit költöttek tartásukra, ruházatukra, élelmezésükre, és hogyan számoltak el ezekkel a költségekkel. E kérdések megválaszolásában az árvairatok („Acta Orphanalia”) között fennmaradt dokumentumok lehetnek a kutatók segítségére.61 Ezt az irat-együttest Győr Vármegye Levéltárában az 1730-as évek elejétől kezdték elkülönített levéltári egységként kezelni.62 Mielőtt azonban az érdekesebb győri esetek ismertetéséhez kezdenék, érdemes röviden szólnom arról is, milyen iratok találhatók ezekben az irat-együttesekben. Az „árva-iratok” — levéltári szakkifejezéssel: Acta Orphanalia - névvel megjelölt levéltári anyag voltaképpen olyan irat-együttes, amely különböző típusú iratokat tartalmaz, kisebb-nagyobb mennyiségben. Alapja többnyire egy hagyatéki leltár — inventárium63 —, amely részletességével, pontosságával tűnik ki. Ha az elhalt személy után hátramaradt vagyon, vagy annak egy része árverésre került, úgy egy részletes árverési jegyzőkönyv is található az iratcsomóban. Ha végrendeletet tett az örökhagyó, úgy annak egy példányát is félretették. Jelen témánk szempontjából az irat-együttes talán legértékesebb részét az úgynevezett tutor-elszámolások jelentik, amelyekben az árvákról gondoskodó gyámok évről évre pontosan beszámoltak arról, mire költötték a reájuk bízott árvák vagyonát, illetve az abból számukra kiadott összeget. Elszámolásaikhoz nem ritkán bizonylatokat is csatoltak, amelyekből esetenként más, számunkra fontos részleteket is megtudhatunk. Számos további mellékletet is tartalmazhat az iratcsomó, így például a zálogba vetett tárgyak, vagy éppen a kintlevőségek jegyzékét. Ezen iratok együtt lényegesen nagyobb értéket képviselnek a kutató számára, mint az említett irattípusok külön-külön.64 A győri megyei levéltárban őrzött Acta Orphanalia-gyűjtemény 35 doboznyi iratanyagából nyolc doboz tartalmaz 1800 előtti iratokat, mintegy száz család árváinak dokumentumait őrizve meg az utókornak. Ennek csaknem fele Győrött keletkezett, míg a másik felét Győr vármegye falvaiban élő kisnemesek árvái után vették fel.65 Az alábbiakban az előbbiek közül emelek ki három érdekesebb esetet, hogy a különböző helyzetű családok árváinak lehetséges sorsát érzékeltessem. Amikor az árván maradt kiskorú testvérek különböző családokhoz kerültek Ha több kiskorú árva maradt az örökhagyó után, úgy az esetek többségében azok különböző nevelőszülőkhöz kerültek. Ez egyáltalán nem mondható győri sajátosságnak; ez volt a gyakorlat más városokban - így például Budán - is.66 Jó példa erre a győri Illos István árváinak sorsa, mely a fennmaradt dokumentumokból meglehetősen pontosan nyomon követhető.67 Nézzük meg, mi minden derül ki forrásainkból! 61 Az árvairatok fontosabb általános jellemzőiről ld.Jenei 1955; Csípés 1973. 62 Lelőhelye: MNL GyMSM GyL, Győr Vármegye Levéltára. Archivum Vetus. Győr Vármegye Nemesi Közgyűlésének Iratai. Árvaügyi Iratok (Acta Orphanalia). Lad. 1—35. 63 Legfontosabb jellemzőiről ld. Benda 1988. XLII—LI. 64 Erről részletesebben ld. Horváth 2018. 114-116. 65 Az irat-együttes mennyiségéről és megoszlásáról részletesebben ld. Horváth 2018. 117-118. 66 Céra 2020.153. 67 Az irat-együttes lelőhelye: MNL GyMSM GyL, Acta Orphanalia, Lad. 1. Fase. 1. 68
