Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Horváth József: A kiskorú árvákról való gondoskodás a 17-18. századi Győrben
HORVÁTH JÓZSEF érdektelen megjegyeznem azt sem: az, hogy az elhalt házastárs kiskorú gyermekét annak özvegye — aki az árván maradt gyermeknek nem „édes” szülője — gondozza és neveli fel, más városokban is bevett gyakorlatnak tűnik; Géra Eleonóra például Budáról hoz erre szép példát, egy háromszor házasodó polgárasszony életútját bemutatva.27) Akik teljesen árván maradtak A 17. századi győri végrendeletekben jó néhányszor találkozhatunk olyan esetekkel is, amikor özvegy családi állapotú testálónak kell kiskorú árva további sorsáról gondoskodnia. Az esetek egy részében a saját gyermekéről van szó; de nem ritka az sem, hogy olyan gyermeket említenek, akit mások bíztak korábban az ő gondviselésére. Nézzünk néhány példát ezekre is! Szíjártó István leánya, Erzsébet asszony 1609-ben János kovács házastársaként tett utolsó rendelést. Egyetlen vagyontárgya egy győri ház harmadrésze, melyet egyenlő arányban rendel felosztani férje, Tamás nevű közös gyermekük, illetve Mihók néven említett öccse között. Majd arra kéri férjét, hogy „az én szegény árva öcsémet Mihókott tarcsa nála és visellye gongyát az övéből, míg Isten felneveli, hogy magáról gondot viselhet. Mely gondviselésért az hatalmas Isten fizessen meg nékie.”28 Valószínűnek tarthatjuk, hogy eddig ő viselte Mihók gondját, annak idősebb testvéreként. Érdekes kép rajzolódik ki szempontunkból Olasz Mátyás, illetve családtagjainak végrendeleteiből is. Felesége, Dómján Ilona asszony 1616-ban saját lánya mellett említést tesz Dómján Erzsébet két hátrahagyott fiáról, Gyurkóról és Simonról is, akiknek egy eladott somorjai ház árában 200 forintjuk, valamint több vagyontárgyuk van náluk; kéri férjét, tartsa őket tisztességesen, és vigyázzon értékeikre, amíg felnőttkort érnek.29 (Dómján Erzsébet valószínűleg a testvére lehetett a testálónak, aki Dómján Simon lányaként mutatkozott be a végrendelet bevezető mondataiban.) Olasz Mátyás 1619-ben készít testamentumot, melyben házát két gyermekére hagyja30 - a másik talán már az újabb feleségétől született? 1628-ban viszont újabb végrendeletet tesz, melyben kijelenti, hogy Margit nevű lánya, Castellan Mihály felesége a házból már semmit ne követelhessen, mert őt abból már kifizette - így a ház mostani feleségéé, valamint tőle származó gyermekeié legyen (kettő már van, a harmadikat most várják).31 Fennmaradt viszont 1637-ből az említett Margit nevű lányának végintézkedése is, aki ekkor már Castellan Mihály özvegye. Ö csaknem mindenét - így házát, valamint téglaégető kemencéjét32 is - bátyjának, Morgoran Györgynek hagyja (róla eddig még nem esett szó forrásainkban) azzal a feltétellel, hogy adósságait, illetve végrendeleti hagyományait fizesse ki. De megemlíti két öccsét — Lőrincet és Jakabot — is, akik közül az egyik most nála van, a 27 Géra 2019. 28 Horváth 1995. 35. 29 Horváth 1995. 62. 30 GyVL, Végrendeletek, Lad. 1. No. 42. 31 GyEL, GyKHL, Liber Testamentorum, Tom. 1. p. 208-211. 32 A Castellan család több tagja kőművesként, illetve téglaégető mesterként említtetik győri forrásainkban (Gecsényi 1986b. 155-156.; Bedy 1941-1942. passim). 62
