Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Horváth József: A kiskorú árvákról való gondoskodás a 17-18. századi Győrben
A KISKORÚ ÁRVÁKRÓL VALÓ GONDOSKODÁS A I7-18. SZÁZADI GYŐRBEN másik Nezsiderben33 a gyertyacsinálónál34 - azaz az utóbbi apja foglalkozását igyekezett kitanulni.35 Ha a kiskorú árvának nem volt olyan nagyobb testvére, aki alkalmas lehetett volna a tutorságra, úgy a testálónak a távolabbi rokonságban kellett körülnéznie. Különösen fontos volt ez akkor, ha több kiskorú gyermek is volt a családban. Sándor Kata asszony például, aki előbb nemes Bajusz Mihály felesége volt, 1644-ben Buday Miklós házastársaként tett utolsó rendelésében Gyurka nevű fiát és Zsuzska nevű lányát Bajusz György vajda gondjaira bízza, míg Krisztina nevű lányának gondviselőjéül Sándor „Joka” nevű bátyját, Kata mellé pedig Sándor Lőrinc nevű bátyját rendeli.36 Az nem derül ki egyértelműen a végrendeletből, hogy miért nem férjét bízza meg ezzel — talán elégtelennek tartotta négy gyermek gondja viselésére? Vagy azok életkora nem tette azt lehetővé? Könnyen elképzelhető azonban az is, hogy mind a négy gyermeke az első házasságából származott, és így nem akarta gyermekeit mostohaapára bízni; ezért jelölt ki két gyermeke mellé első férjének rokonai közül gyámot, kettő mellé pedig a saját rokonságából. Előfordulhatott az is, hogy a kiskorú gyermek szüleit elveszítette ugyan, viszont élt még valamelyik nagyszülője, így ő is besegíthetett felnevelésébe. Az 1634-ben végrendelkező Stahel Tamás nemesember, győri polgár és kereskedő elmondja, hogy „előbbeni” feleségétől született Jusztina nevű lánya már meghalt, de maradt utána egy „gyermekecskéje”, neki hagy ötven rénes forintot, melyet akkor adjanak majd kezéhez, ha felnőttkort ér.37 Máskor az is kiderül, hogy a testáló nevelte egy ideig az unokát. Csepregi Varga György újvárosi esküdt arról is beszámol, hogy Csepregi Péternek volt egy háza, melyet ő adott el 75 forinton; ebből a menye temetésére elköltött 6 tallért, így maradt az árváknak 69 tallér. Ebből kiszakítva külön adjanak a harmadik árvának — „az kinek az attya el-szököt” - húsz tallért; ezt az árvát négy évig ő tartotta, évenként tíz forintot költve rá — mivel ezt úgy sem fedezi a húsz tallér, a többit elengedi.38 Voltak persze olyan esetek is, amikor a rokonságban sem akadt a gyámi tisztre megfelelő ember; ilyenkor a város vagy a vármegye elöljárói is számításba jöhettek. Szőcs Benedek például, aki több ízben is viselte a városbírói tisztet,39 és 1610 júliusában, mint hivatalban lévő győri bíró tett végrendeletet, szegény Szappanfőző György leányát felesége gondjaira bízza, kérve őt: ha eljön annak az ideje, házasítsa ki őt tisztességesen, az örökölt fehér ruháját adja át számára, és adjon még két tulkot is neki. Leírja továbbá, hogy Szőcs Józsának a mesterek akaratából posztót vett 6 forintért és 50 pénzért.40 Vagyis két kiskorú árva is volt a gondjaira bízva - az utóbbi talán egy céhbeli mestertárs árvája —, akiknek örökségéről is el kellett számolnia; és akikre gondot viselt, három saját gyer33 Ma: Neusiedl am See (Burgenland, Ausztria). 34 Horváth 1996. 53-54. 35 Az apa neve említett első feleségének végrendeletében „Giertya cinalo Ollaß al [ite] r Buiatt” Mátyás névalakban említtetik (Horváth 1995. 62.). 36 Horváth 1996. 108-110. 37 Horváth 1996. 37. 38 Horváth 1996. 143. 35 Gecsényi 1986a. 124. 40 Horváth 1995. 39. 63