Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Horváth József: A kiskorú árvákról való gondoskodás a 17-18. századi Győrben
HORVÁTH JÓZSEF főként az 1715- évi 68. te. életbe lépésének köszönhetően, hiszen ezen szabályozással kezdődik a kiskorú árvákról való gondoskodás intézményessé válása.6 Mit tudunk a 17. századi győri családokról? Az 1600-as évekből eddigi kutatásaim során 880 darab Győrött keletkezett, illetve győri lakos által készített testamentumot sikerült fellelnem; közülük 553 darabot férfi, 327-et nő készített. A férfi testálok közül 397 nős, 52 özvegy, míg 104 nőtlen volt a testáláskor. A végrendelkező nők közül 167 özvegy, 151 férjes, 9 pedig hajadon volt a testálás időpontjában.7 Már csupán ezen adatsorok összevetéséből is kiszámítható, hogy 219 személy özvegyen tette utolsó rendelését; vagyis ha volt ekkor kiskorú gyermekük, az haláluk után teljes árvaságra jutott! Fontos lehet vizsgálódásunk szempontjából az is, hányadik házasságukban éltek a házas testálok. A 151 férjes asszony közül 95 az első, 54 a második, 2 pedig a harmadik házastársával élt ekkor; míg a 167 özvegyasszony közül 18 kétszer is megözvegyült már, három pedig immár a harmadik férjét is eltemette! De nem érdektelen számunkra az sem, hogy a házas férfiak közül 55 említést tesz a „mostani” mellett „előbbeni” házastársáról is.8 Ezek az adatok egyértelműen alátámasztják Granasztói György fentebb már említett véleményét a házasságok rövid időtartamáról. A következő fontos kérdés: hány családban voltak gyermekek és milyen számban? A fentebb idézett adatokból láthatjuk, hogy a nőtlen és hajadon testálok együttes száma 113 volt; tehát elvileg 767 testáló tehetne említést gyermekekről; ezzel szemben mindössze 499 testamentumból derül ki az, hogy készítőjének van már gyermeke, hét pedig azt reméli, hogy hamarosan megszületik az első; e családokban együttesen mintegy 1020-1030 gyermek létével számolhatunk - azaz a gyermekkel bíró családokban az átlagos gyermekszám 2,05-2,1 körül lehetett. Meg kell jegyezzem, hogy azon családokban, amelyekben több gyermek élt egymás mellett, ők nem feltétlenül voltak egymás édes testvérei; tekintettel arra, hogy a testáló férfiak közül legalább 55 kétszer házasodott, a nők közül pedig 77 kötött újabb házasságot, 132 családban volt esélye annak, hogy különböző kapcsolatokból származó gyermekek éljenek együtt. A végrendelkezők közül ötvenen szólnak arról, hogy gyermekeik több házasságukból származnak; 41 testáló pedig mostohagyermekéről is említést tesz.9 Ez utóbbi adatok tovább színesítik a képet, így a kiskorú árvákról való gondoskodás különböző formáival találkozhatunk a végintézkedésekben. A félárvákról való gondoskodás formái a 17. századi győri végrendeletekben A testamentumot készítő személy talán legfontosabb célja az volt, hogy gondoskodjon a hátramaradókról, és úgy rendelje el közöttük vagyonát, hogy halála után az örö6 Csizmadia 1976. 198; Csizmadia-Kovács—Asztalos 1975. 291. 7 Horváth 2017a. 54-55. 8 Horváth 2017a. 57—58. 9 Horváth 2017a. 61-63. 58
