Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Bagi Zoltán Péter: A Győrbe rendelt oszmán had létszáma 1594 és 1598 között a Fuggerzeitungokban található bejegyzések alapján
Bagi Zoltán Péter A GYŐRBE RENDELT OSZMÁN HAD LÉTSZÁMA 1594 ÉS 1598 KÖZÖTT A Fuggerzeitungokban található bejegyzések alapján1 „...Látom, hogy ők valami sípokat tartogatnak kezekben, és egy a’ másikhoz hajolván, annak a’ fülébe sípol: a’ melly sípolás ha kedves vòlt, örültek, ha pedig valami rezgő vòlt, búsultak... De hol szedik azokat a sípokat? Mindenfelől hordják azokat mondá ő [ti. a tolmács — B. Z.]: Hát nem látod az Árasokat? Tekintve azért, és ímé itten járnak és lovagolnak önként arra rendeltetett emberek, kik azokat a’ sípokat széllyel hordozták. Kik közül sokan lovagoltak sebes lovakon, és azoktúl sokan vettenek: mások gyalog jártak, némelyek még mankón-is sántikáltak, és ezektől inkább vettek az okosabbak, azt mondván: hogy bizonyosabbak szoktak lenni” — írta Johann Amos Comenius 1623-ban napvilágot látott Világ labirintusa és szívparaditsoma című művének Az Bújdosó az Újság írók közzé akadt fejezetében.2 A tolmács-kísérő és a bujdosó beszélgetéséből idézett részletek alapján szembetűnő, hogy már a 16-17. században is a kortársak a híreket, vagy mai szóhasználattal az információt államok, népek sorsát eldöntő értéknek tekintették, amelynek megfelelő minőségét, mennyiségét és áramlását biztosítani kellett. A késő középkorban kialakuló információéhség erre az időszakra olyan mértékben megnövekedett, hogy joggal lehet beszélni az információs robbanás koráról.3 A Straßburgban 1605-ben nyomtatásban megjelent első újságot megelőző évtizedekben is már Európa különböző régióiban léteztek, mondhatni közkézen forogtak különböző kézzel írott és kereskedelmi forgalomba bocsátott avvisAí vagy hírlevelek. Korát jóval megelőzve ismerte fel az információszerzés fontosságát a Fugger család. A Fuggerzeitung elnevezés az idők folyamán a 16. századi kéziratos újságok terminus technikusává vált, ám a fogalom alatt az Octavian Secundus (1549-1600) és Philipp Eduard Fugger (1546—1618) által összegyűjtött 16 021 hírlevelet kell értenünk. Az ezekből öszszeállított és Bécsben fennmaradt 27 kötetben található hírlevelek az augsburgi kereskedőcsalád 1568 és 1605 közötti levelezésének függelékei voltak. A Fuggerek alkalma1 Munkám egy Győr tizenöt éves háborúban betöltött szerepéről és történetéről szóló monográfia részlete. 2 Comenius 1805. 187-190. 3 A magyar szakirodalomban Szőnyi György Endre 1984-ben megjelent könyvében használta tudatosan az „információs robbanás” kifejezést, amit a reneszánsszal, valamint a könyvnyomtatás elterjedésével (Gutenberg-galaxis) és megjelenésével kötött egybe. Mindezt meghatározzák a kialakuló új államrendszerek, az új léptékű háborúk, az egyre szélesebb területeket felölelő diplomácia és a hatalmasra duzzadt bürokrácia. Szőnyi 1984. 23., 41-42.; R. Várkonyi 1999. 12.; Kerekes 2010. 9. A híráramlás fontosságáról lásd még: G. Etényi 2003. 41
