Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 41/2020 (Győr, 2020)
Tanulmányok - Bagi Zoltán Péter: A Győrbe rendelt oszmán had létszáma 1594 és 1598 között a Fuggerzeitungokban található bejegyzések alapján
BAGI ZOLTÁN PÉTER zottaikat, képviselőiket (faktorokat), hivatásos „hírírókat” (novellant) bíztak meg, vagy barátaikat, rokonaikat, ismerőseiket kérték meg arra, hogy a fontosabb katonai, politikai, gazdasági vagy ceremoniális eseményekről számoljanak be. így minden jelentősebb európai városból (Antwerpentől Nagyszebenig és Gdansktól Rómáig), de az Újvilágból és a Közel-Keletről is eljutottak a hírek hozzájuk, az augsburgi központba. Az sem volt azonban kivételes, hogy hírszerzőik katonai táborokból jelentették meg a csaták és ostromok eseményeit.4 A Fuggerzeitungok jelentősége még inkább felértékelődik olyan, egyébként forrásszegény témák esetén, mint a Győrbe rendelt oszmán had létszáma 1594 és 1598 között. A Szinán nagyvezír vezette oszmán fősereg által 1594. szeptember 29-én elfoglalt erősségről szóló híradások iránt különösen nagy igény mutatkozott, hiszen Bécs, Alsó-Ausztria és közvetetten a Német-római Birodalom védelme vagy pusztulása szempontjából kulcsfontosságúnak számított sorsának alakulása. Akár az oda vezényelt oszmán had létszámáról és ennek változásairól szerzett információk az Udvari Haditanácsban a döntéshozatal esetén fontos támpontul szolgálhattak: kell-e tartani az oszmán fősereg további nyugati előretörésétől, vagyis Bécs ostromától? Lehetséges, illetve érdemes-e megtámadni a rendelkezésre álló erőkkel az erősséget, így felmentve a császárvárost és az osztrák tartományokat a rájuk nehezedő nyomástól? Hegyi Klára A török hódoltság várai és várkatonasága című monumentális adattárában töredelmesen bevallja, hogy kutatásai nem jártak eredménnyel a győri oszmán gyalogság és lovasság létszámát illetően, mivel ugyan Ba§bakanhk Osmanli Ardivi katalógusa szerint létezik erről (és a többi észak-dunántúli várba rendelt hadról) egy 247 oldalas zsoldlista, ám a jelzetet elírták, így jelen pillanatban sem a lelőhelyét, sem a tartalmát nem ismerjük az iratnak. A neves magyar oszmanista így arra kényszerült, hogy néhány kiegészítő adat mellett főként a Kelenik József által 1989-ben közreadott Ruschan vajdaféle vallomást vegye alapul és ez alapján mutassa be az 1597. évi ostromot megelőzően fennállt létszámviszonyokat.5 Az 1594 októbere és 1598 márciusa között keletkezett, elküldött és a Fuggerzeitungokban fennmaradt jelentések és hírek igen sokszor foglalkoztak a győri oszmán haddal, hiszen egy jelentős ellenséges erő állomásozott közvetlenül Pozsony, illetve a császárváros előterében. Bécsből már kevesebb, mint egy hónappal Győr elestét követően, 1594. október 22-i dátummal azt írták a Fuggereknek, hogy az erősségbe Szinán nagyvezír összesen 10 000 főt rendelt.6 Ezen seregek mellett jelentős számú tatár is évről-évre áttelelt a Győr mellett épített táborban, illetve a környékén.7 Ugyan egy sárvári magyar lovas beszámolója alapján december 1-jén azt jelentették, hogy a Veszprémhez érkezett mintegy 7000 főnyi felfogadott (!) a vad mezőkről érkezett kegyetlen lovas (.HHKoe neme) egyáltalán nem Győrbe, hanem Pápára fog vonulni.8 Kilenc nappal később, december 10-én azonban már arról számoltak be Bécsből, hogy a Győrnél portyázó óvári lovasok egy hídnál közülük ezerre rá is bukkantak, akiknek 4 Kleinpaul 1921.; Schottenloher 1922.; Bauer 2011.; Keller-Molino 2015. 5 ÖStA KA AFA 1597-9-30.; Kelenik 1989. 74-77.; Hegyi 2007. 1495-1496. 6 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8967. föl.: 207r—208v 7 Ivanics 1994. 173. 8 ÖNB Fuggerzeitung Cod. 8967. fol.: 98r 42
