Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)

FORRÁSKÖZLÉSEK - Farkas Mónika Kitti - Szovák Márton - Bagi Zoltán PÉTER: Egy olasz nyelvű jelentés és rajz Győrből 1598-ból

felsőfoka. Nem lepődhetünk meg azon, hogy egyrészt ennek megfelelően az Obrist német szó igen átfogó jelentéstartalommal, a tisztség viselője pedig sokkal szerteágazóbb jog- és feladatkörrel bírt a korszakban, mint a mai ezredesek. A katonaság kiállításával megbízott személy ugyanis a felfogadottjaival szemben patriarchális szerepet töltött be. Már az egység szervezésének kiindulópontján saját embereit tette meg tisztségviselőkké, akik a toborzást végrehajtották. A toborzópénzt, a zsoldot, a leköszönésért járó félhavi fizetséget az Obristnak fizette ki az Udvari Kamara, amelyet aztán neki kellett volna alárendeltjeinek szétosztani. Emellett az Obrist — a gyalogság esetében — az egységen belül a legfőbb törvénykezési jogot is a kezében tartotta.12 Másrészt jelentéstartalmát tovább bővítette, hogy az 1505. évi kölni birodalmi gyűlésen I. Miksa császár — tekintve a birodalomra nehezedő egyre növekvő mértékű külpolitikai terheket — elérte, hogy a sváb szövetség mintáját követve 10 birodalmi kerület felállítását jóváhagyják a rendek. A bizonyíthatóan már 1512-ben létező kerületek élén egy-egy Obrist állt, akiknek feladata nem csupán az adott adminisztrációs egység külső támadással szembeni védelmének megszervezése és irányítása volt, hanem kötelességeik közé tartozott a belső rend és béke fenntartása, valamint a kamarai bíróság ítéleteinek kihirdetése. Részt vállaltak a birodalom belső kormányzatában mind politikai, mind katonai, mind pedig jogi téren.13 Mindez természetesen nem jelentette azt, hogy a korszakban ne fordították volna le a szót. Istvánffy Miklós történeti művének 17. századi Tállyai Pálféle fordításában ugyanis a következőket olvashatjuk az 1601. évi hadjáratban szolgált három Obristtal kapcsolatban: „az gyalogságot Roswurm igazgatná, Prayner, Althan s Hoffkirchy kapitányokkal, s azoknak nyomokba Gaispergius az ő regiment seregével menne”.14 A magunk részéről a kapitány szó fordításával is óvatosan bánnánk, hiszen ezt a kifejezést a korban, mint látni fogjuk, egy másik tisztségmegnevezés szinonimájaként használták.

De térjünk még vissza a „magyar Lívius” művében olvasottakhoz. Tállyai ugyanis, mint látjuk, a regiment szót nem fordította le ezredre, és ez nem is véleden. Érdemes megvizsgálni ezt a szervezeti egységet. Amennyiben a hadúr úgy döntött, hogy több zászló/Fähnlein gyalogost is felfogad, úgy azokat regimentbe szervezték. A szót a magyar történetírás tévesen a Dugonics András által a 18. század végén alkotott és az Etelka című művében először 1788-ban megjelent ezred szóval fordítja le.15 A regiment kifejezés 16—17. századi jelentése azonban egészen más volt. Azalatt ugyanis az egy rend vagy rendtartás alá tartozó, egy szervezetben lévő katonák összességét értették. A 16. század első felében még a felfogadó akaratától és szándékától függött, mennyi zászló alkotott egy regimentet. Jó példa erre, amikor az 1542-ben kiállított 40 000 gyalogost összesen két regimentbe szervezték, amelyek egyenként 40—40

_______________________

Farkas Mónika Kitti — Slovak Márton — Bagi Zoltán Péter

_______________________

12 Heischmann 1925. 37-38.; Redlich \9M. 41., 55—57.; Möller \916.115-118.; Baumann 1994. 92.

13 Conrad 1974. 7-11.; Schulde 1978. 192.; Wiesflecker 1991. 277.; Hartmann 1997. 38-41.; Endres 2003. 6.

14 Istvánffy 2009. 383.

15 Syly 1902. 84.

199