Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)

FORRÁSKÖZLÉSEK - Horváth Richárd - Nemes Gábor - Vajk ádám: Győr város polgárai a középkorban (13. sz.-1526) (Adattár)

püspöki városrész, a káptalani városrész, az úgynevezett Királyfölde lakosai jelentik az alábbi adattár gerincét. Ennélfogva a jogi tekintetben vett jobbágyok (például a káptalan itteni népei) is a „polgárok”, szabatosabban: városlakók adattárába kerülhettek. Ezt egészítettük ki a kisebb „városrészek” csupán alkalmanként említett lakosainak adataival, így alighanem eleddig világosak a gyűjtés szempontjai. Voltak azonban további lehetőségeink is.

A kutatás rendelkezésére áll ugyanis modern feldolgozásban az 1526 előtt a bécsi, a krakkói és a prágai egyetemekre járt magyar diákok adattára, melyekben előelőfordulnak győri előnevű személyek.11 Ezek a személyek is bekerültek a gyűjtésbe, ám egy további szelektálási szempontot érvényesítettünk. Minden olyan személynél, ahol a matrikulák elárulják, hogy a győri káptalan tagja volt/lehetett az illető, felvételét mellőztük, ám tartozunk annak magyarázatával, hogy miért.

Gyűjtésünk legfőbb célja az volt, hogy a hagyományos értelemben vett polgárságról adjunk áttekintést. Tehát azokról, akik a város igazgatásában, „működtetésében”, a kereskedelemben vettek részt. E tekintetben Győr egyházi társadalma: a székes- és társaskáptalan tagjai, a katedrális karpapsága és oltárigazgatói, a város egyházainak plébánosai és káplánjai, valamint a domonkos, a ferences és a johannita kolostor szerzetesei különleges helyzetben vannak. Kétségtelen tény, hogy többségük hosszabbrövidebb ideig a városban lakott, létszámukat is többé-kevésbé ismerjük.12 Ugyanakkor származási helyük — ha nem is kizárólagosan, de nagy arányban — nem Győr volt, családjuk, rokonságuk, kapcsolatrendszerük nem vagy csak alig kapcsolódott a városhoz.13 Sokan közülük csak ideiglenesen voltak a település lakói, a sokszor nem is Győrben tartózkodó kanonokok közül például sokakat az egyházi pályafutás sajátosságai vagy éppen a kedvező uralkodói kegy gyakran „repített tovább” más káptalanokba, esetleg főúri, vagy királyi szolgálatba.14 Abbéli döntésünk, hogy ezek a személyek kimaradtak az adattárból, alighanem további magyarázatot nem igényel.15 Zárásképpen hozzátehető ehhez, hogy a fenti megfontolások alapján a győri püspököket sem tüntettük fel az alábbiakban. Többségük korszakunk alatt ráadásul országos ügyek miatt sokat volt távol székvárosától.16

_______________Horváth Richard — Nemes Gábor — Vajk Hdám________________

11 Tüskés 2008., Haraszti S^abó - Tétényi — S^ögi 2017.

12 Bedy 1938.; Köblös 1994.; Nemes 2019b.

13 A győri káptalan tagjai közül a kutatás által az 1458-1526 közötti időből azonosított 190 személyből mindösszesen négyről tudható biztosan, hogy győri származású volt. Köblös 1994. 203-205. Az oltárigazgatók közül mindössze kettőről, míg a domonkos kolostor szerzetesei közül hozzávetőlegesen tízről tételezhető fel, hogy a város szülöttje volt, Nemes 2019b.

14 E folyamatokat legújabban az esztergomi káptalan példáján — tudván, hogy ez az intézmény Győrnél kiemeltebb szerepű volt — lásd: C. Tóth 2015. 19—41.

15 A győri kanonokok 1458 és 1526 közötti archontológiája már rendelkezésünkre áll (Köblös 1987), az ezt megelőző időszakon Horváth Teréz és C. Tóth Norbert dolgozik.

16 Csupán illusztrációképpen érdemes felidézni, hogy az 1481 és 1486 közötti győri püspök Nagylucsei Orbánt (aki 1478-1490 között királyi kincstartó volt) országos feladatai Budához kötötték. 1481—1486 között 61 darab, nevében kibocsátott oklevél maradt korunkra, ám ezek egyike sem kelt Győrött, elsöprő többségük keltezési helye Buda volt.

155