Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - BORBÉLY TAMÁS: Az 1942-es vagongyári szabotázs politikai felhasználása a győri szociáldemokraták felszámolásánál
BORBÉLY TAMÁS Az 1942-es vagongyári szabotázs politikai felhasználása a győri szociáldemokraták felszámolásánál A tervezett szabotázs 1942-ben A második világháború idején, 1942-ben egy szabotázst hiúsított meg a rendőrség a Magyar Waggon- és Gépgyár ellen. A szövevényes akció részletei viszonylag ismertek, így ezúttal csupán nagyvonalakban érintjük a történteket, a témánk szempontjából lényeges részletek kiemelésével.1 Nádas Ernő mérnök feltételezhetően brit titkosszolgálati támogatással 1942 tavaszán robbantásos merényletet tervezett végrehajtani a győri üzemben. Erről tájékoztatta Olajos Istvánt, a győri szociáldemokrata vasmunkások elnökét is, akinek a robbanóanyagokat is megmutatta. A szakszervezeti vezető — művezetője, Csiffári Mátyás tanácsára — az esetet telefonon jelentette a Győri Rendőrkapitányságon. A győri szociáldemokraták ezt megelőzően minden jel szerint eligazítást kértek az országos pártközponttól, ahol a szabotázs bejelentését javasolták a győri elvtársaknak.2 A rendőrség tanácsára Olajos látszólag elvállalta a feladatot, majd a robbanóanyagot is átvette a mérnöktől. Ezt követően a hatóság lecsapott Nádas Ernőre, akit később halálbüntetéssel sújtott a bíróság. Az ügy utóélete 1945 után A szabotázs ügye nem zárult le 1942-ben Nádas Ernő elítélésével és kivégzésével, sőt politikai szempontból 1945 után „új életre kelt”. 1945-ben, majd 1946-ban ugyanis ismét napirendre került az Olajos István és Csiffári Mátyás elleni népbírósági perben. Olajos Istvánt a szabotázs elárulásáért 1946. május 7-én a népbíróság első fokon két évi börtönbüntetésre ítélte, melyből hat hónapot letöltöttként vett számításba. Csiffári Mátyást ugyanekkor felmentették. A történet 1947-ben tovább folytatódott. A győri népügyész felterjesztése alapján az Igazságügyminisztérium 1947. január 27-én a fellebbezés alatt álló Olajos-ügyben a Népbíróságok Országos Tanácsa elnökénél soronkívüliséget kért, majd februárban megtartották a másodfokú tárgyalást. A NOT az első fokú ítéletet megsemmisítette és Olajos Istvánt a vád alól felmentette. Az indoklás szerint a NOT bizonyítottnak vette, hogy a vádlott nem tudott az akció ellenállási jellegéről, Nádas Ernőt provokátornak gondolta és a munkások életének védelmét is szem előtt tartotta.3 1 Bővebben Molnár 1981.; S^elke 2018. 2 S^elke 2018. 193-195. 3 Molnár 1981. 79. 141
