Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - PERGER GYULA: „A cél tulajdonképpen az volt, hogy a tanárságot vörös érzelművé tegyék.” A pedagógusok ideológiai átnevelési kísérlete 1919-ben Győrött, a Kommün idején
Perger Gyula kaptak, hogy tíz napon belül nyilatkozzanak arról: hajlandók-e átlépni a Tanácsköztársaság szolgálatába. Április 23-án módosító, illetve kiegészítő rendelkezést tettek közzé a nyilatkozatok kiállításához. Fáber ugyanis azt kívánta, hogy az érdekelt tanárok az alábbi nyilatkozatot írják alá: „Kijelentem, hogy az egyházi pályát elhagytam s világivá lettem.” Az utasítás szerint a nyilatkozat keltezéssel látandó el, és a Munkás-, és Katonatanács két tagjának — mint tanúnak — jelenlétében írandó alá, s a dokumentumot öt napon belül fel kell terjeszteni a likvidáló bizottsághoz. Aki nem írja alá a nyilatkozatot, azt közszolgálatba felvenni nem szabad és a kilépőknek járó kedvezményben sem részesülhet.28 A tanítóképző igazgatójának feljegyzése szerint a „kommun rendelet” értelmében „az egyházi tanerők csak úgy taníthatnak tovább, ha egyházi állapotukból kilépnek, s erre nézve nyilatkozatot kellett volna kiadnunk. Tanáraink ezt visszautasították, s a nyilatkozatokat kitöltés nélkül egy kísérő levél mellékletével küldtem vissza, teljes határozottsággal kiemelvén, hogy sajnáljuk, ha tovább nem működhetünk ezen a pályán, melyen férfiú-korunk legszebb részét annyi szeretettel töltöttük el, de egyházi voltunkat meg nem tagadjuk, mert ez nálunk hittagadás volna, s amúgy sem lenne férfias. A püspök úr igaz köszönettel vette tudomásul állásfoglalásunkat.”29 A Művelődési Osztály 45/1919. számú átiratára Jakab Ferenc — az intézmény öt érintett tanára nevében is — május 5-én válaszolt: „10 — 12 — 13 — 17 — 23 év óta örömmel, teljes ambícióval állottunk a magyar tanítóképzés szolgálatában s legőszintébb óhajunk volt továbbra is munkánkat e magasztos célra felajánlani. Azonban a nyilatkozatot vallási, lelkiismereti okból ki nem állíthatjuk, mert reánk kath. egyházi személyekre nézve ennek kiállítása az egyházi rend szentségének megtagadása volna. Mennél magasztosabb volt számunkra tanári állásunk, annál őszintébb sajnálattal kell fenti kijelentésünket megtennünk. [...] Olyan nyilatkozatot, mely lehetővé teszi, hogy a Direktórium által is szándékolt cél, t.fudni] i. [Ilik] hogy vallási meggyőződését bárki követheti, részünkre is megmaradjon, elfogadhatónak fogunk ismerni.”30 A Kormányzótanács fenti rendelete értelmében a győri Művelődési Osztály május 13- án terjesztette fel a köztulajdonba veendő egyházi tanárokkal-tanítókkal működő — nem állami — oktatási intézetekről szóló kimutatását. Győrött hét (a megyében pedig három) ilyen intézmény volt: 1. A győri bencés gimnázium (18 tanár) 2. Római katolikus Tanítóképző (5 tanár) 3. Orsolya rendi iskola (21 tanár) 4. Az Isteni Megváltóról nevezett szerzetesnők nádorvárosi iskolája (6 tanár) 5. Római katolikus elemi leányiskola, Szabadhegy (23 tanár) 6. II. számú római katolikus elemi leányiskola, Újváros (4 tanár) 28 Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) Győr-Moson-Sopron megye Győri Levéltára (GyMSML). XVI. (Ta~ nácsköztársasági szervek) 1. (Győr megye és város Munkás-, Paraszt és Katonatanácsa direktóriumának iratai) 626 D 1919. 29 Jegyzések. 66. 30 MNL GyMSML. XVI. 1. 979 D. 1919. 131
