Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)

TANULMÁNYOK - PERGER GYULA: „A cél tulajdonképpen az volt, hogy a tanárságot vörös érzelművé tegyék.” A pedagógusok ideológiai átnevelési kísérlete 1919-ben Győrött, a Kommün idején

A hallgatók befolyásolására — átnevelésére — számos gyűlést szerveztek. Jakab Ferenc — mint feltűnő jelenséget - fel is jegyezte, hogy „a proletárdiktatúra szelleme [...] nagyon veszélyes kezd lenni. [...] Hozzá járul ehhez, hogy a direktóriumtól majd minden másnap rendeletet kapok, hogy az összes tanulók menjenek gyűlésre, hol pesti kiküldöttek beszélnek nekik arról: hogy eddig el voltak nyomva, tanulni kellett leckénkint; az internátusi nevelés akadályozza a szabad akarat kifejlődését; az új rendben mindez megszűnt; figyeljék a tanárokat, s ha valamelyik az új rend ellen nyilatkoznék, vagy elveit nem respektálná, csak jelentsék fel, s a forradalmi törvényszék felelősségre vonja őket stb. Mindezek lassankint megingatták lelki egyensúlyukat, elkezdtek nem tanulni, az internátusból szabadon kijárni. Az órákon absolute semmi rendetlenség nem fordult elő, de tanulásuk eredménye a legcsekélyebb. Nagy baj az is, hogy az internátus vezetője: Küster Béla tanár az új renddel szemben lelkileg összeroskadt, fél, magát emészti, s főleg ezekben az időkben lett volna szükségem egy okos, a dolgokat helyesen felfogó, s a növendékeket kormányozni s felvilágosítani tudó vezetőre. S mivel tényleg a kommün szellem az iskolákat, főleg pedig a tanítóképzőket akarta gyorsan átalakítani, s az ifjúságot magának megszerezni, s mivel nálunk nehezen ment, Pogányné szemükre is vetette, hogy ők éppen nem akarnak az új szellembe belemelegedni, látnom kellett, hogy a felelősséget nem vállalhatom, miért is minden szülőnek írtam, hogy az új rend szerint gyermeküknek sem szorgalmáért, sem erkölcsi viselkedéséért a felelősséget az intézet nem vállalhatja. A püspök úr is igen helyeselte ezt, a neki felolvasott levélszöveget is — de a posta e leveleket nem kézbesítette, bizalmasan visszaadta.”26

A tanítóképző tanárai a Pogányné előadását követő napon már szembesülhettek is az „új rend szellemével”, megtapasztalhatták a kommün rájuk vonatkozó „nagy tervei”-t. A Forradalmi Kormányzótanács március 29-én megjelent XXIV. számú rendelete értelmében köztulajdonba vették a nem állami nevelési és oktatási intézményeket. A rendelet 2. §-a szerint „mindazokat, akik a Tanácsköztársaság társadalmába és szellemébe beilleszkednek, képességükhöz mérten szolgálatába kívánja állítani. Ennek folytán a nem állami nevelési és oktatási intézetek alkalmazottai közül azokat, kik ennek a feltételnek megfelelnek, a Tanácsköztársaság szolgálatába veszi át. Az egyházi személyeket (papokat, szerzeteseket, apácákat) azonban csak akkor, ha világi személyekké lesznek. Az átvétel akként történik, hogy az intézetek alkalmazottai ennek a rendeletnek az alapján külön intézkedés nélkül a tanácsköztársaság ideiglenes szolgálatába lépnek. Állandó alkalmaztatásuk tekintetében a Közoktatásügyi Népbiztosság ama vizsgálat letételének alapján fog határozni, mely az illetők társadalmi felfogására és ismeretére terjed ki. A vizsgálat anyagát és módját a közoktatási népbiztos rendelettel szabályozza; időpontját pedig a vizsgálati anyag közlésétől számított egy, legfeljebb három hónapon belül tűzi ki.”27

Fáber Oszkár — a vallásügyek politikai megbízottja — április 17-én táviratban értesítette a győri Munkás-, és Katonatanácsot, hogy a tanintézetek egyházi személyei felszólítást

„A cél tulajdonképpen a^ volt, hogy a tanárságot vörös értelművé tegjék. ”

26 Jegyzések. 66.

27 A rendelet megjelent a Testvériség április 30-i, illetve a Tanácsköztársaság április 1-i, 6. számában.

130