Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 40/2019 (Győr, 2019)
TANULMÁNYOK - PERGER GYULA: „A cél tulajdonképpen az volt, hogy a tanárságot vörös érzelművé tegyék.” A pedagógusok ideológiai átnevelési kísérlete 1919-ben Győrött, a Kommün idején
Perger Gyula teni, a hitfelekezetek elöljárói gondoskodtak az iskolán kívül a hitoktatás lehetővé tételéről; növendékeink csoportonként látogatják a hittanórákat.”22 Március 28-án Pogányné felkereste a győri tanítóképzőket. „A direktórium úgy látszik legelső sorban is a képzőket akarja intézkedési körébe vonni, — írta Jakab Ferenc - mert ma délelőtt Pogányné izent, hogy délután tanárok és ifjúság együtt, s meglátogatja a képzőt, s a nőképzőt is. Intézkedtem. S mivel tanulóink még igen telve vannak keserűséggel, minden osztályt előkészítettem fogadására. A főelv: úgy fogadni, mint a Wallesiek Edwárd királyt, külső tisztelettel, de a lélek minden ragaszkodása, s egyszersmind tüntetések nélkül. 4-kor jött kocsin. Az egyik osztályteremben halálos csend között beszélt. Nem volt benne semmi támadás, nem bántott semmit, ami előttünk szent volt, a tanulást és a munkát emlegetett, s a tanítónak méltányosan járó, s gondnélküli életet biztosító fizetést. Aztán nyugodtan távozott. Úgy vélem, beszéde mégis nagyon ártalmas volt, mert igen sokban simpatiát ébresztett az új irány iránt. Hallom, hogy a tanítónőképzőben merészebben szólt, megpendítette a szabadszerelmet, s a tanárokat utasította, hogy szótárukból a haza nevét törölniök kell.”23 Jakab Ferenc naplóbejegyzése szerint az is felmerült, hogy „a tanító és tanítónőképzőt koedukáció céljából egy épületben akarták elhelyezni, hogy az intézmény legyen a jövő kommun házasságok kiinduló pontja, s rendelkezés jött arra is, hogy akik közös háztartásban akarják tanuló éveiket eltölteni, azokat ebben az igazgatónak megakadályozni nem szabad. Mondtam Pogánynénak, hogy ezt a rendeletet ne nekünk adják ki, hanem hívassák össze a szülőket, ez ő dolguk, mert én nem gondolnám, hogy egy anya meg fogja engedni, 16-18 éves fiának, vagy lányának az együttélést, hisz tudom, hogy mily aggódva, de egyszersmind bizalommal hagyja itt a szülő gyermekét, vélvén, hogy itt jó helyen van. Pogányné azt mondta: Az új rend szelleme egészen más, mint a régi, felnőtt gyermekeknek természetes joguk van hozzá, hogy életüket a maguk tetszése szerint rendezzék be, a szülői jog itt megszűnik — s dajkamese marad. Én: Tehát a szülőnek az a joga marad csak meg, hogy havonkint pontosan beküldje a tartásdíjat! Erre csak azt válaszolta: Igazgató úr még mindig nem tudja magát beleélni a kommun nagy terveibe, ennek erkölcstana egészen más, mint volt a régi rendé!”24 A tanítónőképző tanári testületi értekezletének jegyzőkönyve csak szűkszavúan örökítette meg Pogányné előadását: „Pogány Imréné elvtárs oktatásügyi politikai megbízott az intézet IV. éves növendékeinek 5 órára terjedő érdekes és tanulságos sociológiai előadást tartott. Egyben megbízta Hegyesi Jolánt, mint a történelem szaktanárát, hogy az előadottak kiegészítésére több órai sorozatos előadásokban ismertesse az emberi társadalom történelmi fejlődését és a rendiség kialakulását. Vlaszoty Ferenczné pedig a nőkérdésről tartandó előadásokkal bízatott meg. Hegyesi Jolán kartárs már meg is kezdte előadásait.”25 22 Tanítónőképző. Az április 15-i rendes ülés jegyzőkönyve. 3. napirendi pont. 23 Jegyzések. 65. 24 Jegyzések. 65. 25 Tanítónőképző. Az április 15-i rendes ülés jegyzőkönyve. 2. napirendi pont. Pogányné látogatásáról a helyi sajtó is beszámolt. T 1919. 23. sz. 1-2. „A tanítóképzőben”. 129
