Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)

HORVÁTH JÓZSEF: „Vizben hóltt Molnár János JóBághinak Inventariuma” és más érdekességek

Horváth J ó %s ef

a harang az elhunytért: a Szent József templom és a „Kiss Templom” 1-1 forintot, míg a Szentháromság templom 75 dénárt kapott ennek fejében. A tételek következő csoportja közvetlenül a temetéshez kapcsolódott: „Plebanus Uramnak az el késérésért” 75 dénárt, a prédikációért 2 forintot fizettek ki; a Mester a kísérésért 25 dénárt kapott, az éneklő deákok egy forintot kaptak közreműködésükért, a sírásó 45 dénárt, míg a „Harangozoknak és Keresztvévőnek” 20 dénárt fizettek. A koporsó és a kereszt 2 forint 75 dénárba került, a halott lábára vásárolt papucs 56 és fél dénárba. Megtudjuk azt is, hogy a „Betegségeben véle dajkálkodó Öreg Asszonynak 3 napra” 50 dénárt fizettek ki. A négy forint értékben elégetett viaszgyertya egy része talán a virrasztóban fogyott el, ahol az éneklő deákok számára sajtot és kenyeret egy forint öt dénár, tehénhúst és disznóhúst egy forint húsz dénár, pálinkát 20 dénár, míg sört 5 dénár értékben vásároltak. A temetés körül fáradozó atyafiak közreműködését a torban borral igyekeztek honorálni; ez három forint és öt dénár kiadással járt. A temetés ünnepélyesebbé tételét szolgálta bizonyára a csizmadiák céhének jelenléte is; ők közreműködésükért egy forintot és ötven dénárt kaptak. Az említett célt szolgálhatta az is, hogy a (ferences) barátoktól zászlót, könyvet „és hasonlókat” hoztak ki, ami 4 forinttal, valamint három és fél dénárral növelte a költségeket; míg „Pántlikára /: a Könyvet a Koporsón meg kőtnyi:/” 18 dénárt fizettek ki az örökösök.

Pontosan számba vették a temetéssel járó költségeket Bezerédiné hátramaradt javainak összeírói is.44 A fentebb idézettnél lényegesen rövidebb — és lényegesen kisebb értékű vagyontárgyakat és készpénzt tartalmazó - felsorolásból tudjuk, hogy koporsónak való deszkára egy forintot költöttek; a papnak 50, a Mesternek 25, a sírásóknak 20 dénárt fizettek ki közreműködéséért; pántlikát tíz dénárért vásároltak; míg ételre és italra „az fönforgoknak” 60 pénzt kellett kifizetniük az eltemettetést intézőknek. Vagyis a Tar György házánál lakóként elhalt örökhagyó szerény vagyonából mindösszesen 2 forintot és 65 dénárt költöttek eltemettetésére, mely összeg a hagyatékában talált készpénznek mintegy a felét tette ki.

Több értékes adattal szolgál jelen témánk szempontjából az az elszámolás is, melyet 1751-ben rögzítettek a Csornai-testvérek közötti osztály során.45 Az „Istenben boldogult ides Anyámra, utolso betegsigiben, es el takarításában ez aláb megh irt költcsigeket tettem” felirattal ellátott jegyzék 20 tételt tartalmaz. Többek között:

• „halálához kiszitett” ruhájának elhozatala 3 és fél dénárba került;

• meghalván a felöltöztető asszonyoknak 15 dénárért hozatott bort és pálinkát;

• „verasztora” gyertyát vett 10 dénár értékben;

• koporsódeszkáért és szegekért 85 dénárt fizetett ki, míg a „Koporso

Csináloknak, es az Tislérnek keresztért” 90 dénárt — emellett a koporsó készítőinek ételre és italra további 26 és fél dénárt;

• a sírásónak a sírásásért, valamint italára 51 és fél dénárt kellett kifizetnie;

• „Kezire, s Lábára Pántlikát, és Papucsott vettem” 1 forintért;

44 GyMJVL, VMK, 1. kötet 225-227. o.

45 GyMJVL, Hagyatékok, Lad. 2. No. 197.

84