Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
HORVÁTH JÓZSEF: „Vizben hóltt Molnár János JóBághinak Inventariuma” és más érdekességek
„Vízben hóltt Molnár János ] oßäghinak Inventariuma” és más érdekességek Győri inventáriumok 1743 előtt Amint azt fentebb már említettem, győri hagyatéki leltárak először 1899-ben láttak nyomtatásban napvilágot. A Sörös Pongrác által publikált inventáriumok közül a legkorábbi a Neumann Jakab hagyatékáról 1629-ben felvett leltár volt; míg időben az utolsó Miklós Pál hátrahagyott javainak 1647-ben papírra vetett jegyzéke.16 Vagyis az Általa nyomtatásban közzétett leltárak a 17. század második negyedében kerültek rögzítésre; tartalmukat tekintve pedig azt állapíthatjuk meg, hogy nem a város szegényebb társadalmi rétegeiből kerültek ki az örökhagyók: az 1640. november 8-án végrendelkező Oppaka György például nem csupán gazdag kereskedő, de győri városi bíró17 is volt a testáláskor18 — így hátrahagyott javainak ugyanezen esztendő decemberének 18. napján felvett leltára19 a város első emberének vagyoni helyzetébe enged bepillantást! A Sörös Pongrác által közzétett inventáriumokon kívül ilyen jellegű, 17. században Győrött készült történeti forrásokról a szakirodalomból nem volt tudomásunk, és levéltári kutatásaim során sem bukkantam a legutóbbi időkig publikálatlan győri inventáriumokra e korszakból. Az utóbbi hetekben viszont — a 18. század közepén felvett hagyatéki leltárakat böngészve — kezembe került néhány korábbi is. Közülük időben a legelső az a latin nyelvű „Divisio”, melyet a Beccaria-örökösök közötti osztozáskor vettek fel 1644-ben;20 ez jól kiegészítheti a családfő publikált végrendeletét,21 valamint a családdal kapcsolatos korábbi ismereteinket.22 Míg a többi, általam újonnan fellelt 17. századi hagyatéki irat a vagyon felosztását rögzítő osztálylevél: a Mányoki-árvák osztozásának megtörténtét 1685-ben, a Muraközi-árvákét 1690-ben vetették papírra; a „Bede Szabó Miklósnak Árvái között való osztal levél” 1692-ben készült; míg Szabó Péter örököseinek osztozásáról 1694-ben állítottak ki hivatalos iratot.23 E dokumentumok elemzése nem lehet jelen tanulmány feladata; a későbbi vizsgálatok során jól kiegészíthetik viszont a korszakból fennmaradt végrendeletekből24 származó ismereteinket. Nem érdektelen továbbá utalnom arra: a 17. századból eddig fellelt és feldolgozott 880 darab utolsó akarathoz25 viszonyítva még mindig elenyészőnek mondható az ugyanezen időszakból fennmaradt győri inventáriumok mennyisége! Bár Győr Megyei Jogú Város Levéltárának állományában a „Hagyatékok” első doboza az 1743. év termésével kezdődik, a kutatás során meg kellett állapítanom, hogy a második dobozban — az 1750-es évek közepén keletkezett inventáriumok között — „meg16 SÖRÖS 1899. 520., illetve 681-682. 17 Vö.: GECSÉNYI 1986. 125. (De ő maga is hivatkozik erre végrendeletében!) >8 SÖRÖS 1899. 673-675. 19 SÖRÖS 1899. 675-677. 20 Győr Megyei Jogú Város Levéltára (a továbbiakban: GyMJVL), Hagyatékok (jelzete: IV. A. 1056/mm/2), Lad. 2., No. 260. 21 SÖRÖS 1899. 533-535. 22 SÖRÖS 1906., valamint GECSÉNYI 1978. 23 GyMJVL, Hagyatékok, Lad. 2. No. 264., 267., 266., illetve 265. 24 Vö.: HORVÁTH 1997. 25 A 17. századi végrendeletek pontos számáról ld.: HORVÁTH 2017. 26-30.; ezen mennyiségből immár háromszáznál több nyomtatásban is hozzáférhető (HORVÁTH 1995, HORVÁTH 1996, HORVÁTH 1997). 79
