Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BARÁTH ZSOLT: Oszmán terjeszkedés a Dunántúlon és az 1594. évi Rába felmérés
B aráth Zsolt gázlókat említ. Ezzel szemben az 1543-44. évi részletes felmérés a két váron kívül még Mihályinál és Belednél is említ működő hidat.80 További és nagyon fontos eltérés még, hogy az 1594-es felmérés az asszonyfalvai malom és Sárvár közt több védendő révet említ, ugyanakkor a félévszázaddal korábbi felmérésben a fontos malom melletti átkelő után már nem említ mért pontot Sárvárig. Ennek a különbségnek a meglétéhez minden bizonnyal hozzájárultak a Rába — fentebb már említett — különleges hidrológia adottságai, jelentős építő és romboló munkája. A Sárvár alatti szakaszon az 1594-es felmérés tíz védeni szükséges helyet jelöl, szemben a 1543-44. évi számtalan helyszínnel.81 A Sárváron és a felmérés végpontjaként szereplő Szentgotthárdon kívül még 5 helyen, Ikerváron, Rumban (az itteni híd mellett említ még több átkelőt is), Hídvégen, Szecsődön, Hollóson és Körmenden nevez meg hidat a felmérés, a többi helyszínen csak kelőket említ. Ezzel szemben az 1543-44. évi felmérés szerint sem Ikerváron, sem Rumban, sem pedig Hídvégen82 nem volt működő híd.83 Nádasdy a megnevezett 5 hídból a hollósi és szecsődi hidat lerombolandónak ítélte, viszont utóbbi helyre az ott elhaladó út védelme érdekében őrség tartatását tartotta szükségesnek.84 A felmérés Körmend és Szentgotthárd között Tótfalu, Ivánc, Csörötnek és Csákány településeket, és más egyéb kelőket is megnevez. Az említett folyószakaszon lévő számos kelő a 17. század folyamán is komoly problémát jelentett, ugyanis nagymértékben rontotta a védelem esélyeit. Ezt a nehéz helyzetet Potyondi István csákányi kapitány 17. század eleji szavai tökéletesen tükrözték: .számtalan a% kelő a% Rábán Körmendiül fogyást S^ent Gothártig, nem győzök a^ sok keletőket oltalmáéi... ’®5 A felmérés végén Nádasdy megnevez olyan Sopron és Vas vármegyében fekvő településeket is, amelyeknek megerősítését fontosnak tartja. A három Sopron megyei település, Mihályi, Kesző és Vág közvetlenül a Kis-Rába, illetve a Rába mellett fekszik Kapu előterében, a Vas vármegyeiek közül pedig Asszonyfa, Sitke és Vasvár a Rába közeli települések, a többi négy (Izsákfa, Mesteri, Jánosháza, Somlyó) pedig a Marcal medencében helyezkedik el Sárvár előterében. A felmérés végére betoldott és elsőre jelentéktelennek tűnő, az oszmán torkában elhelyezkedő kis erősségek megerősítésére tett javaslat azonban egy jól átgondolt stratégia része lehetett. Nem csak arról lehet itt szó, hogy a még magyar kézen maradt, kőből készült, így védelemre alkalmas helyek megerősítésére tesz javaslatot, hanem arról is, hogy a két fővár, Kapu és Sárvár várai köré egy védelmi gyűrűt alakítson ki, amelyek vészhelyzet esetén riasztani tudták a mögöttük lévő erősségeket. Pálffy Géza véleménye szerint, ezen őrhelyekhez hozzávehetjük a dömölki bencés kolostort, a vati kastélyt, illetve Sümeg várát is.86 80 Vadas 2015. 26. 81 A felmérésben szereplő felmérési pontokat térképen feltüntetve lásd: Vadas 2015. 20. 82 Hídvégen híd jelenlétére 1569-től rendelkezünk adatokkal. - MOL P 1314. Missiles. Bejczy Ambrus levele Batthyány Boldizsárnak. 1569. április 21. Hídvég. A levél elveszett. Hivatkozik rá: Iványi 1943. 101. 83 Vadas 2015. 29. 84 „...quia via ibidem erat publica, aliquam custodiam adhibendam necessariam esse puto.” - ELTE EK Kt. Col. Pray. Tom. XV. fok 131-135. 85 MOL P 1314. Missiles. Nr. 38296. Potyondi István levele Batthyány Adámnak. h.n., é.n. A témára lásd még: Baráth 2014.; Baráth 2015.; Gellén 2000.; Vadas 2014/a.; Vadas 2014/b. 86 Pálffy 1999/a. 217. 64
