Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BARÁTH ZSOLT: Oszmán terjeszkedés a Dunántúlon és az 1594. évi Rába felmérés
Oszmán terjeszkedés a Dunántúlon és az 1594. évi Kába felmérés Ami a nevezett projekt gyakorlati megvalósítását illeti, a védelem feladata elsősorban Nádasdy, illetve a vármegyei nemesség feladata lett. Már 1595. májusában arról határoz a vármegye, hogy szükség esetén a Rába folyó átkelőhelyeinek védelme érdekében „... minden, rovásadót fizetni szokott portájuk után két-két puskás gyalogos katonát állítsanak ki a birtokos nemesek, a% egytelkes nemesek ugyancsak két puskást lessenek kötelesek kiállítani. Ha azonban a főurak elegendő s^ámú gyalogos katonát küldenek birtokaikról, akkor a birtokos nemesek csak egy-egy gyalogost tartoznak majd állítani a maguk személye után. ”87 Az így kiállított katonaságot a védelem szempontjából legkritikusabb helyeken szállásolták el, ám a falvakba telepített katonákkal gyakran gyűlt meg a baja a helyi lakosságnak.88 A katonák tartása mellett a vármegye a passzív védelem eszközeit is igyekezett a maga javára fordítani. A török által legveszélyeztetettebb helyeken az erdők fáit kivágták, az ösvényeket, gázlókat és kelőket pedig eltorlaszolták, amely munkálatokra ugyancsak a vármegye népe volt kötelezve.89 A Győr eleste okozta válságos helyzetnek az 1598. évi esztendő vetett véget. A vár visszavételével90 ugyanis ellentétes folyamat játszódott le, mint 1594-ben. A tanulmányban tárgyalt felmérés első részében szereplő várak közül Győr mellett újra magyar kézbe került többek közt Pápa, Vázsony, Tihany és Csesznek is. Mindezen fellélegzésre okot adó esemény ellenére a Rába alkotta oszmán-magyar határ állandósulni látszott. Jelen tervezet értékét mindenképp növeli, hogy a korszakban készültek más jelentősebb felmérések is. A Batthyány II. Ferenc, valamint — az 1594. évi felmérést is elvégző — Zrínyi György és Nádasdy Ferenc nevéhez köthető terveket 1600 és 1601 fordulóján készítették a nevezett főurak.91 A vázlatok a védelem különféle módozatait mutatják be, de mindegyik úr a saját birtokainak szemszögéből tesz javaslatot a védelemre.92 Vagyis az 1543-44. és az 1594. éviekhez hasonlóan ezek a felmérések is elsősorban a saját birtok védelmét tartják szem előtt. További azonosság az 1594. évivel, hogy a felmérés elkészülte ugyancsak egy, a Dunántúl és az osztrák örökös tartományok védelme szempontjából fontos vár elestéhez kötődik. Jelen esetben a három főúr tervezete közül csak a Nádasdy Ferenc által készítettre utalok, lévén, hogy a 1594-es dokumentum is az ő nevéhez köthető. Kanizsa 1600. évi elestével a — már fentebb említett — 16. század második felére kiépülő zalai védelmi vonal rendszere összeomlott, így elkerülhetedenné vált egy új végvári vonal létrehozása, illetve az ezt megelőző tervezetek elkészítése.93 Kanizsa elestével ugyanis új viszonyok alakultak ki a Rába térségére nézve, mivel a legnagyobb veszély innentől kezdve a Szentgotthárd-Körmend-Sárvár térségre leselkedett.94 Nádasdy 1600 körüli tervezete sokkal részletesebb és kidolgozottabb az 1594. évinél. Az alaposabb 87 Tóth 1989. Nr. 36. 88 Tóth 1989. Nr. 51. 89 Erre lásd pl.: Tóth 1989. Nr. 120. 90 A vár visszavételével számos publikáció foglalkozik. A teljesség igénye nélkül: Kozics 1891.; Mohi 1913.; Lengyel 1959.; Pálffy 1999/a.; Legújabban: Bagi 2016. 91 A tervezetet ismerteti és szövegét közli: Simon 1997. 92 Uo. 66. 93 A Kanizsa ellen vetett végvidék kiépülésére részletesen lásd: Kelenik 2005. 94 U 0.316. 65