Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)

BARÁTH ZSOLT: Oszmán terjeszkedés a Dunántúlon és az 1594. évi Rába felmérés

B a rát h Zsolt

havi ostrom után a megmaradt őrség szabad elvonulás fejében feladta a várat. Győr elvesztése magával vonta a kisebb környékbeli várak elvesztését is, így a Rába és a Marcal menti területek közveden veszélybe kerültek. Győr abszolút központi helyzetét igazolja, hogy feladásának hírére a végvidék másik erős várát, Pápát,68 valamint 1594 októberére Csesznek, Tihany és Vázsony erősségeit is üresen hagyták a védői.69 A veszteségekkel teli 1594. év a veszteségek ellenére pozitív momentumot is tartalmazott, ugyanis a magyar és Habsburg csapatok sikeresen megvédték Komárom várát az ostromló Szinán nagyvezír csapataitól.70

A két Rába felmérés között eltelt időszak sarkpontjainak vizsgálata megmutatta, hogy melyek voltak azok a momentumok, amelyek elvezettek a Nádasdy Ferenc által készített jegyzékhez. Az 1594. évi felmérés történeti munkákban való hivatkozására kevés példát találunk.71 Maga a felmérés közel sem olyan alapos és részletes, mint a folyó mindkét partján lépésről lépésre, távolsági értékeket megadva haladó, a természeti környezet elemeit aprólékosan leíró 1543-44. évi felmérés,72 azonban hadügyi szempontból nagyobb értéket képvisel. Ami tény, hogy mindkét dokumentum alapvető célja az volt, hogy megismerjék, hogyan lehetne még hatékonyabban bevonni a Rába folyót a török elleni védelembe. Az Udvari Haditanács Pápa elvesztését követően 1594 októberében felszólította73 a vidéket nyilván a legjobban ismerő, és a térségben legnagyobb birtokokkal rendelkező földesurát, Nádasdy Ferencet, hogy Zrínyi György dunántúli kerületi főkapitánnyal74 karöltve, készítsen egy olyan védelmi tervezetet, amely megvalósítás esetén képes a Győr és Pápa elvesztése okozta űrt betölteni, azaz adott esetben Bécs, valamint a Rábától nyugatra lévő vidéket képes megoltalmazni. A Nádasdy vezette feltérképezés 1595 közepére készült el.75 A vizsgált felmérés tehát kevesebb, mint egy év alatt elkészült, szemben az 1543-44. évi felméréssel, amelyről, mint korábban láthattuk, még a három évvel későbbi hídvégi országgyűlésen is a határozat végrehajtására szólították fel a folyó mentén élőket.

A feltérképezési munkálatok gyors végrehajtásának két oka lehetett. Egyrészt az idő hiánya, ugyanis a már sokat emlegetett Győr és Pápa sokkhatásként megélt elvesztése miatt nemcsak a Rába bal felén élők kerültek közvetlen veszélybe, hanem az osztrák örökös tartományok és maga Bécs is.76 Az idő szűke mellett az is közrejátszhatott a felmérés gyors elkészítésében, hogy feltehetően Nádasdy Ferenc közvetlenül vagy közvetetten, de ismerhette az apja által készített 1543-44-es dokumentumot. Ezt min-68 Pápára többek közt részletesen lásd: Pálffy 1997/b.; Szakály 1994.; Pálffy 1996.

69 Végh2012. 535-536.

70 Bagi 2015. 64-75.

71 Barta 1981. 90.; Horváth 1996. 18.; Pálffy 1999/a. 215-217.; Pálffy 1997/b. 21-22.; Vadas 2014/a. 60- 61.; 255-257.; Vadas 2015.

72 Vadas 2015.

73 Pálffy 1997/b. 21. ; Pálffy 1999/a. 215.

74 Pálffy 1997/a. 269.

78 Pálffy 1999/a. 215.

76 „... mert ha Sárvár táján az ellenségnek transitussa fog lehetni, zabadiában fog rabolhatni Fierstenfelt felé, melly Styriában vagyon, ki Sárvárhoz hét, vagy nyolcz mérföldön vagyon, Vihel felé, mely kilencz vagy tíz mérföldön vagyon Béch felé...” - ELTE EK Kt. Col. Pray. Tom. XV. föl. 131-135.

62