Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BARÁTH ZSOLT: Oszmán terjeszkedés a Dunántúlon és az 1594. évi Rába felmérés
Oszmán terjeszkedés a Dunántúlon és az 1594.évi Kába felmérés tégy kiindulópontként használva, egy már korábban kialakított, — a fentiekben bemutatott esetek ellenére - és már működő rendszert készen kapva csak a hadászati szempontból relevánsabb helyszínek feltüntetésére volt szükség az új iratban. A felmérés szerkezetét tekintve két nagy egységre tagolódik. Az első részben Nádasdy azt taglalja, hogy miért és mekkora stratégiai szerepe van a Rába folyónak a térségben, a második részben pedig a Kapu vára és Szentgotthárd közötti folyószakasz átkelési lehetőségeiről és a folyó menti erődítésekről ír. Nádasdy az első sorokban gyakorlatilag megindokolja azt, hogy miért is van szükség a Rába feltérképezésére, majd Kapu és Sárvár várainak helyzetére tér ki. A legszembetűnőbb módon ezen a ponton találkoznak a magyar főúr és a Habsburg vezetés közös érdekei, vagyis a saját birtok és népeinek védelme, valamint az oszmánok elleni küzdelem ügye. A védelemben fontos láncszemnek számító Kapu és Sárvár várait ugyanis Nádasdy birtokolta, amely várak most vészes közelségbe kerültek a törökök által elfoglalt Győrhöz és Pápához.77 Ezen tények ismertetése után Nádasdy arra kérte az uralkodót, hogy mind katonákkal, mind pedig élelemmel segítse a Rába vonal megerősítését és egyben a török elleni védelmet, ugyanis — mint írja - a Rábán lévő gázlók és várak őrzésére egymaga nem képes. Kérését nyomatékosítva leírja, hogy „...ha Sárvár táján a% ellenségnek transitussa fog lehetni, zabadiában fog rabolhatni Fierstenfelt felé, mellj Styriában vágjon, ki Sárvárhoz hét, vágj njolcz mérfóldön vágjon, }/ihel felé, melj kilencz vágj tíz méifóldön vágjon Béchfelé... ”. Mindezek után rátért a Sárvár és Szentgotthárd közötti szakasz problémájára. Leírja, hogy a Kapuvár és Szentgotthárd közötti 14 vagy 15 mérföldes távolság védelmére ugyancsak elégtelen, pedig szükséges volna a vigyázás az adott szakaszon, ugyanis nagyon sok helyen van átkelésre alkalmas gázló és kelő. Nádasdy tisztában volt az császári udvar nehéz pénzügyi helyzetével, így javaslatot is tett a kialakítandó védelmi vonal működésének finanszírozására. Javasolta, hogy ugyanúgy, mint ahogy az elesett Veszprém és Palota végvár őrségét és zsoldját Pápára rendelték, ügy most a veszprémi és pápai fizetést csoportosítsák Sárvárra, a palotait pedig Rumba vagy Hídvégre. A felmérés másik nagy egysége — mint ahogy már említettem — a Kapuvár és a Szentgotthárd közötti legfontosabb hidakat, gázlókat és kisebb-nagyobb erősségeket tekinti át,78 de ezek közül is csak a legfontosabbakat, vagyis a legveszélyeztetettebb, illetve a védelembe közvedenül bekapcsolható helyeket.79 A felmérés ennek megfelelően északról déli irányba, folyásiránnyal szembe haladva sorolja fel a védeni kívánt átkelőket. Aló pontba gyűjtött helyszínből Sárvártól északra négy konkrét helyet tüntet fel, illetve az 5. pontban Sárvár és az asszonyfalvai malom között több, nem nevesített, de ennek ellenére őrzést igénylő átkelőt sorol fel. Érdekesség, hogy Sárvár és Kapuvár rendelkezett csak híddal ezen a szakaszon, a közöttük elhelyezkedő pontokon csak 77 „...Kapu tudni illik Győrhöz hat, és Pápához ött mérföld lévén, Sárvár Pápához ött óráigh való menésre föld lévén...” - ELTE EK Kt. Col. Pray. Tom. XV. föl. 131-135. 78 „...Denominationes vadorum et pontium ab arce Kapu, quae germanicae Falbach appellatur, usque ad S. Gothardum penes decursum fluvii Raba ex interiore fluvii parte...” - ELTE EK Kt. Col. Pray. Tom. XV. föl. 131-135. 79 Ezt igazolja például, hogy az 1543-44. évi felmérés Kapuvár és Mihályi híd között összesen négy mért pontot említ, a Sárvár alatti szakaszon pedig egy tucatnál is többet. - Vadas 2015. 25., 20. 63
