Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 39/2018 (Győr, 2018)
BARÁTH ZSOLT: Oszmán terjeszkedés a Dunántúlon és az 1594. évi Rába felmérés
Oszmán terjeszkedés a Dunántúlon és az / 5 9 4. évi Kába felmérés ugyan a Rába folyó vonala volt, azonban az elméleti határ az oszmánok felfogása szerint a Rábán is túlnyúlt. Ali budai basa Nádasdy Ferencnek írott levelében arról számol be 1586-ban, hogy az oszmánok a Rábaköz megrablásával próbálkoznak, mivel ott szpáhiknak, de még magának a szultánnak is vannak falvai, amelyek nem szolgáltatják be az adót az oszmánok részére.60 Ez a határ aztán később, főként Kanizsa 1600. évi eleste után rögzült, mivel ekkor már a Rába Vas vármegyét hódolt és hódolatlan részre osztotta.61 A határ vonalának megszilárdulását és a 17. századi tovább élését mutatja egy 1635 áprilisában kelt Vas vármegyei közgyűlési bejegyzés is, amely már mintegy általános tényként közli, hogy a megye fele meghódolt a töröknek.62 Vagyis a Rába folyó egyrészt viszonylagos oltalmat jelentett a bal parton elhelyezkedő települések számára, másrészt pedig levette a behódolás kényszerűségének terhét az itt élők válláról. Ezt bizonyítja az a védettebb, bal partra történő áttelepülési és átköltözési törekvés is, amely a lakosság — elsősorban a nemesség — körében már aló. századtól megfigyelhető, és amely folyamat a 17. század folyamán még nagyobb lendületet vett.63 Szigetvár elestének évében csak Szombathely városába több mint 10 nemes család települt át a folyó jobb partjáról, valamint a szomszédos megyékből a védettebb bal partra.64 Egy 16. század végi Vas vármegyei közgyűlési bejegyzés is katasztrofális képet nyújt a vidékről, mondván, hogy a Rába jobb partján a török és tatár pusztítások miatt létbizonytalanságban élő lakosságot egész egyszerűen nem lehet összeszámolni, illetve adót kivetni rájuk. így maguk a földesurak tanácsolják a menekülést, illetve az elköltözést a megmaradás érdekében.65 A fentiekben láthattuk, hogy aló. században a folyamatos oszmán expanzió révén hogyan bővült a hódoltság területe, illetve, hogy hogyan tolódott ki annak határa az idő múlásával egészen a Rába folyóig. Ez a viszonylag hosszabb folyamat volt az egyik legfontosabb oka és kiváltója a felmérések szükségességének, a másik pedig a már említett nagybirtokosok jól felfogott önérdeke, vagyis a saját birtokaik megóvása. A harmadik ok, amely talán a legfontosabb és a legnagyobb megrázkódtatást okozta, az a tizenöt éves háború kitörése, azon belül is Győr 1594. évi eleste volt. Győr a korszakban az egyik legjobban megerődített vár volt, amely a Rába és a Duna torkolatánál helyezkedett el, közvedenül Bécs előterében. Ennek a ténynek köszönhette modern védelmi rendszerét, felszereltségét, katonaságának összetételét, létszámát és egyben központi szerepét is.66 Az 1593. évi hadjáratban a törökök elfoglalták az időközben viszszavett Veszprém, illetve Palota várát, amely jelentősen megrendítette a győri végvidéket, ugyanis a török hódoltsági terület 50 kilométerrel közelebb került Győr várához.67 Végül 1594 szeptemberében az erősség már nem kerülhette el a sorsát, a mintegy két60 A budai basák magyar nyelvű levelezése 1915. 365-366. 61 Dominkovits 2006. 40. 62 Tóth 1992. Nr.1630. 63 Erre lásd: MOL P 1322. A herceg Batthyány család levéltára. Körmendi központi igazgatóság. Instanciák. passim vö. Zimányi 1998. vö. Benczik-Zágorhidi 2012. 15-31. passim. 64 Horváth 1993. 129-130. 65 Tóth 1989. Nr. 169. 66 Gecsényi 2008. vö. Pálffy 1999/a. «7 Pálffy 1999/a. 209. 61
