Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
Győri mutikástragidia Komáromban 1919. május elsején tükrözik vissza a Győri Katonai Kerületi Parancsnokság helyzetjelentései, a győri katona- és munkástanács ülése, de a bíróság tárgyalás tanúvallomásai is. Nagy István vallomásában szerepel, hogy Hochenfelder katonai politikai megbízott megkérte őt, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel akadályozza meg az akciót. Csigás Ferenc, a tatai részvétel megbeszéléséről visszatérve, mikor a szőnyi kastélyban berendezkedett direktóriumot elhagyta, látta, amikor Achátz (előfordul az Achác megnevezés is) alezredes magából kikelve tiltakozott a támadás ellen.31 30-án este fél 9-kor Hochenfelder katonai politikai megbízott Győrből telefonon próbált összeköttetést létesíteni a szőnyi kastélyban; Achátz alezredessel, mikor ez nem sikerült táviratban utasította, hogy akadályozza meg a támadást, mert a felelősség az övé. Achátz azt válaszolta, hogy nem tehet semmit, a katonaság az agitátorok kezén van.32 A komáromi tragédia polgári szemmel Azt, hogy a népbiztosok buzdították-e a Komárom Megyei Direktóriumot, vagy a buzgó komáromiak ötletét karolták fel a népbiztosok számomra nem volt kideríthető. Biztosnak tűnik azonban, hogy az egész véres tragédiába torkoló puccskísérletet a népbiztosok beleegyezésével, bátorításával, a katonai szakmai vezetés kizárásával szervezték meg. A puccs előkészítése Arról tudomásunk van, hogy a Komáromi Direktórium a nyitrai szocialistákkal vette fel a kapcsolatot.33 Egy felkelés terve rajzolódott ki a megbeszéléseik során, amelyben Komáromtól Kassáig terjedő szakaszon a munkások vennék át a hatalmat, kikiáltanák a proletárdiktatúrát és térnének vissza területileg Magyarországhoz. A Felvidéken szervezkedők pontos tervei, a terv részletei — ha készültek ilyenek — sajnos nem ismertek. Győri Kistörvényszéken 1920 decemberében a puccskísérlet vezetőinek perét követő rövidített jegyzőkönyvek vádlottjainak, tanúinak kihallgatásából következtethetünk az eseményekre.34 31 Csigás Ferenc tanúvallomásából 32 Ott Antal tanúvallomásából 33 MNLGYMSMGYL: VII 1/B A Győri Királyi Törvényszék iratai. Peres iratok. Munkásmozgalmi perek. 1920 Pogány Imre elmondja vallomásában, hogy Vavricza János a Nyitra megyei szocialistákkal vette fel a kapcsolatot, így jutottak az elhatározásra, hogy visszafoglalják Komáromot. A perben 10 személyt vádoltak meg. 1920 decemberében: Lobi Adolf, győri, Stick Károly győri, Nagy István győri, Ernszt Lajos őriszentpéteri, Csiszár Ferenc tatai, Oszoli Dénes tatai, Csiszár József tatai, Molnár Ferenc tóvárosi, Polt Mihály tóvárosi, Ott Antal komáromi lakosokat. A perben előforduló prominensek, akiket a bíróság nem hallgatott meg valószínűen szökésben voltak. A perben lázadás bűntettével vádolták őket. A perben felmentő ítélet született 34 Uo. A nevek írásánál a törvényszék jegyzője nem mindig a leggondosabban járt el. Craenenbroek Edgár ezredes nevét következetesen Grauenbrocknak írja. Az általa Achátz helyesírással megjelenített nevet más dokumentumban Achác írással is megtaláltuk. 77
