Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
Torma Béla Gyula — Torma Attila A puccskísérletet nem csak a támadás katonai megfontolása miatt kellett utókban tartani, hanem azért is, mert a demarkációs vonal ádépése — főként a vesztes hatalmak oldaláról - antant retorziót vont maga után. A puccs sikerének egyetlen pozitív hozadéka az lehetett volna, hogy a proletárdiktatúra olyan sok országban kerüljön hatalomra, amelyet már az antantnak is el kellett volna fogadnia. A felvidéki proletárdiktatúra újabb térhódítása ugyanis esélyt adott volna arra, hogy a déli szláv nemzetekben megerősödjenek a munkáspártok, győzzenek ezek a mozgalmak. Erre csekély eséllyel számolhattak a népbiztosok, ezért háttérben maradtak. Kihasználták az ország megcsonkításától félő keserű hangulatot, illetve azt a szláv ellenérzést, ami a háború alatt a cseh és szlovák katonák dezertálása miatt erősödött fel. A komáromi munkástanács tagjai, aktivistái Vavricza János Diamant Gyula valószínű más budapesti agitátorokkal együtt Tatán és Győrben kerestek szövetségest a katonaság támogatására. A katonai vezetést nem, de katonákat sikerült megnyerni az ügyüknek. Hadműveleti terv is készült. A Dunántúli Hírlap Haszala Teofil főhadnagy nevét, mint az 5. árkászcsapat vezetőjét, említi meg, aki katonaként a hadműveleti tervben az egyik katonai vezetőként szerepelt. A puccs előkészítése során a komáromi és budapesti agitátorok többször megfordultak Győrben. A Győri Direktórium sem képviselt egységes álláspontot a terveket illetően. A gyanúsított- és a tanúvallomások jegyzőkönyvéből érdekes dologra derül fény. Hivatalos direktóriumi ülésen nem hangzott el a puccs terve. A direktórium hivatalos helyiségeit egy nyüzsgő, minden bennfentes által naponta többször felkereső közösségi helyiségként érzékeltetik. Mayer Lajos és Vajcsuk Lajos fogadták az „idegeneket” és tárgyaltak velük. A direktóriumba éppen benéző más direktóriumi tagokat, más aktivistákat csak rövid véleménynyilvánításra állították meg. Mayer Lajos a város műszaki biztosa és Vajcsuk Lajos, Feldmann Tódor álltak ki leghatározottabban a tervek mellett.35 Néhányan végig kételkedtek a puccs végrehajthatóságában. Nagy István direktóriumi tag vallomásában elmondta, hogy az első alkalommal, amikor tudomást szerzett a készülő puccsról, kikérte Hochenfeld Lipótnak, a város katonai politikai népbiztosának véleményét, aki ezt katonailag megvalósíthatadannak tartotta és ellene foglalt állást. Tartotta is magát ehhez a szakmai véleményhez. Még a 27- én indult komáromi puccskísérlet idején is ezt az álláspontot képviselte. Mikor 27. és 30. között Budapesten járt, találkozott Kun Béla, Pár József és Szántó Béla külügyi és hadügyi népbiztosokkal, akikkel való beszélgetése után — állítása szerint — véleménye megváltozott. Ok kifejezetten a támadás mellett foglaltak állást, mint mondták, külföld miatt ezt nyíltan nem tehetik. Nagy István — vallomása szerint - ezután változtatta meg a véleményét Az általuk megkérdezett katonák, akik értettek a szakmához és valószínű felderítési adatokkal is rendelkeztek, határozottan ellenezték a tervet. Craenenbroek Edgár ezredes katonai kerületi parancsnok és Hochenfeld Lipót többször is hangsúlyozták a terv veszélyességét és lehetetlenségét. Wagner Viktor főhadnagy rövid ideig volt kato-35 Feldmann Tódor az építészeti direktórium tagja Győrben 78
