Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
Torma Béla Gyula — Torma Attila Miután a győri sajtótól nem kaptunk minden kérdésünkre választ, további dokumentumok információival egészítsük ki ismereteinket. Ennek érdekében értékeljük azokat a forrásokat, melyek a megszállt Komárom lakóinak emlékeibe vésődtek be. Az átélt eseményekről meglehetős részletességgel számol be a Komáromi Lapok.11 Idézem: Fekete május — 1919. május 1. — Az éjjeli támadás Éjfélkor ágyúszóra ébredtek fel az emberek. Hallgatóitok ágyukban, nem valami rossz álom űz-e velük csalóka játékot? Nem álom, komor valóság volt, rémes sejtelmek előrevetett árnyéka ... Mindenki sietve költötte fel családját. A város békés utcái felett süvített a srapnel és ugatott a gránát, majd puskalövések, gépfegyverkattogás hallatszott kétségtelen jeleként annak, hogy támadás indul meg a város ellen. Amennyiben lát- és szemtanuk előadásaiból összeállíthatjuk a támadás képét, megkíséreljük. Fogyatékos a kép, hiszen éjjel mindenki pihent, de a csata lefolyása után ítélve, ayt hisszük, helyes fogalmat alkothatunk magunknak róla. A támadó csapatok a vasúti hídon át nyomultak be, ahol a gyenge őrséget meglepték és ez akadályt elhárítva útjukból, zavartalanuljöhettek át a Dunán. A támadó sereg számát 4 — 500főre becsülték. Ezek a pozsonyi kapu fölött a Kis-Dunát elzáró kőgátnál kéfelé oszlottak: a nagyobbik rész az első, második és a harmadik várerődig tehát a pozsonyi kaputól a gutái kapuigfejlődött fel. A kisebbik részpedig a szigeten vonult fel az Erzsébet hídfő ellen. A meglepett védő csapatok harcba bocsátkoztak a támadókkal, akik kezdetben fölényben voltak, és az erődökből heves harcok között kiszorították őket. A hídfő ellen indított támadás is sikerreljárt. Az őrség a kis hídon át visszavonult a város területére, ahol heves harcok fejlődtek ki, melyek eleinte a támadónak kedveztek. A védő csapatok gyors futamban vonultak fel és a lakosság és az ütközetek színhelye közt a legnagyobb izgalmak óráit élte át, amelyet az emlékezetből kitörölni soha nem lehet. Az utca és a polgárság Az utcákon halálos csend uralkodott. A megszálló csapatok járőrei ellepték az utcákat és kézben tartott fegyverekkel ellenőrizték a lakosságot, hogy a harc sodrába ne kerüljenek kíváncsi elemek. Minden ablaknak lefüggönyözve, és a kapuknak zárva kellett maradniuk. Ezen parancs ellen vétőknek többen áldozatul estek. Egy kíváncsiskodó inas gyerek életével fizetett, s több embert, aki az utcára lépett, lelőtték. Heves utcai harcok A támadó csapatok az őrséget kiszorítva az1 ■ -3. sz- védőerődből, befelé nyomultak a városba. Céljuk — úgy látszik — a pályaudvar elfoglalása volt. A helyőrség összes csapatai felvették már a harcot, mely leghevesebben a Kishíd előtt, a Ferenc József rakpart legfelső szakaszán a Hosszú és a Kovács utcákban, a temetők (?) között dúlt. A gépfegyverek kattogtak és a puskák ropogtak, közben ordítozás s a sebesültek és haldoklók jajszavai hallatszottak.- Proletártestvérek előre1 11 Komáromi Lapok, Komárom megyei Közlöny, negyedik évfolyam, 10. sz. 1919. május 10. 64
