Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
Győri munkástragédia Komáromban 1919. május elsején - Muníciót ide! Muníciót gyorsan! - Hol a bizalmi férfi?- Munkástestvérek segítsetek!- Hol a s^anitéc? A pokoli zaj csak 3 óra után kezdett el csendesedni az utcákon. A támadó csapatok egy résszé a Kis-Duna töltése mögött ásta be magát és onnan lövöldözött át. Az Erzsébet-ligeti Sárkány (?) kápolna mögött óriási mennyiségű gyalogsági lövedék hüvely volt pénteken látható. Beásták magukat a támadó munkáscsapat résnek, melyek egyes tagjai a gázgyárig hatoltak a temetők frontján is. Három óra után a helyőrségi csapatok külön vonaton Érsekújvár felől erős segítséget kaptak. A vonat egyenesen a vasúti hídig vitte a segítő csapatokat, melyek így a hidat biztosítva a visszavonulást veszélyeztették. A támadó csapatok így két tűz k°Zj kerülve, mivel muníáójuk elfogyott, elszéledtek és egy részük elmenekült. A város ágyúzása Az ágyúzás éjféltől reggel 7 óráig tartott. Kezdetben a pályaudvar és az új-komáromi vasúti pályatest, valamint a Hág-hidak felé mutatott, majd a hajnali világosság felerősödése után, amikor a nagyobb épületek körvonalai kivehetők voltak, a városra is kezdtek hullani a lövedékek. Irtózatos csattanások hallatszottak és eközben a közönség riadtan menekült a pincékbe. Találat érte az új-komáromi pályaudvart, a Szj. András és az evangélikus templomokat, a kultúrpalotát, a vármegyeházát, a polgári leányiskolát, a bencések székházát, a Nagy Mihály féle bérházat, a Vág-hídakat, a víztornyot, s mintegy 30-40 magánházat. ...” Az újsághír izgalmasan, főbb dinamikájában hűen nyomon köved az eseményeket, szinte visszaigazolja az intéző bizottság parancsában megfogalmazott célkitűzéseit. Hitelességének alátámasztásához közöljük az 1919. decemberi bírósági tárgyaláson elhangzott, két átélő tanúvallomásának vonatkozó tartalmát.12 Lebeti Antal győri illetőségű, műszaki tanúvallomása: A megszállott Komáromban teljesített szolgálatot. 28-án éjfélkor a hajógyári munkások le akarták fogni a cseh hídőrséget, azonban ez nem sikerült nekik. Ennek következtében a csehek az összes gyári munkást elvitték és internálták. Május 1-jén éjfélkor ágyútűzre ébredt. Srapnel robbant. A vörösök a várost is lőtték. Több középület megrongálódott. A Szj. András [templom is]. Támadás a vasúti és közúti hídon át zajlott. Akik a vasúti hídon egész a temetőig hatoltak előre. Állítólag Macaluso [olasz ezredes, a megszálló erők parancsnoka] agt mondta, ha a vörösök még egy fél órát kitartottak volna, a cseheknek ki kellett volna vonulni Komáromból. A támadás után 116-124 halott volt a vörösök részéről a temetőben közszemlére kitéve. ... Dr. Füves Károly győri kir. ügyész tanúvallomása: 1919-ben Komáromban teljesített szolgálatot, mint kir. ügyész 30-án éjfélkor ágyúzásra ébredt. Reggel 9-ig tartott. Ez volt a támadás. Ennek 2 főiránya volt. Az egyik az TIE erőd a vasúti hídon át, a másik a közúti hídon a sziget felé történt. 12 GyMSML: VII 1/B A Győri Királyi Törvényszék iratai. Peres iratok. Munkásmozgalmi perek. dr.Füves Károly királyi ügyész és Lebeti Antal győri műszaki tanúvallomása. 65