Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)

Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején

A hídon történő átkelés vezetésének tisztázadansága újságírói kreáció. Ugyanis az olvasható ki a cikkből, miszerint a munkáscsapat — abban a hitben, hogy „a komáromi csehszlovák katonaság meg van nyerve a kommunizmus ügyének és bevonulásuk esetén csatlakozik a győri, munkásgárdához^’ — önként döntött úgy, hogy elindul a hídon a túlpartra. További dokumentumok9 10 cáfolják is ezt az állítást, hiszen a munkáscsapatok indulására küldönc (futár) hozta a parancsot. A harcvezetés hiánya azonban a harc dinamikájában lesz majd erősen kitapintható, amelynek meghatározó szerepe volt a nagy veszteségek elszenvedésében.

Az már egy másik kérdés, hogy talán a világtörténelem egyedi jelenségéről számolhatunk be esetünkben, mikor egy harctevékenységet egyszemélyi vezető (parancsnok) helyett, egy „kollektív vezetés” irányít, amit az intéző bizottság személyesített meg.

Az újságíró híradásból az is kiderült, hogy a munkásokat nem készítették fel a vállalkozásra, nem kaptak megfelelő harcászati felkészítést — sokan még fegyverismerettel sem rendelkeztek.

Győri munkástragédia Komáromban 1919. május elsején

Cseh légiósok lezárják azErzsibethidat 1919-ben10

(A kép, erősen gyaníthatóan a puccs után épített barikádot mutat.)

9 MNLGyMSMGYL: VII 1 /B. A Győri Királyi Törvényszék iratai. Peres iratok. Munkásmozgalmi perek. T anúvallomások.

10 Erzsébet-híd(Komárom), Wikimedia Commons

http://hu.wikipedia.org/wiki/Erzs%C3%A9bet_h%C3%ADd_%28Kom%C3%Al rom%29

63