Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
Torma Béla Gyula - Torma Attila GYŐRI MUNKÁSTRAGÉDIA KOMÁROMBAN, 1919. MÁJUS ELSEJÉN Bevezetés Győr történetében 1919. május elsejének, a „győri véres május 1-nek” igaz históriája teljes egészében máig sem tisztázódott. Ez derül ki az eddig megjelent értékelésekből, melyek hiányos forrásokból táplálkozva, kellő megfontolással is csupán valószínűsíteni tudták az eseményeket, hiteles teljességében feltárni nem. Több feldolgozásban egymásnak ellentmondó értékelések is napvilágot láttak. A történetet kezdjük egy rövid ismertetővel 1919-ben az antant által kierőszakolt demarkációs vonal a Dunántúlon a Duna mentén, a Lajtától az Ipolyig terjedt. Az akkori magyar katonai terminológiában a Duna-menti védővonalnak nevezték, melyet védőszakaszokra osztottak fel. Ilyen védőszakaszok voltak a ligetfalui, a magyaróvári, a győri, a komáromi és az esztergomi. A védőszakaszok alapvető feladatát a demarkációs vonal ádépésének megakadályozásában határozták meg. Májusban a védőszakaszok védelmét a reguláris csapatoktól a vörösőrség alakulásai vették át. A védőszakaszok a Győri Katonai Kerületi Parancsnokság alárendeltségébe tartoztak.1 A rendelkezésre álló forrásokból és tanulmányokból röviden összefoglalva az szűrhető le, hogy az újszőnyi (újkomáromi) direktórium, megnyerve a győri direktóriumot, egy 1919. május l-jén hajnalban indított katonai puccsal vissza akarta foglalni Komárom városát. Az akcióba a komáromi védőszakasz vörös csapatait, valamint Győrből egy nagy létszámú munkáscsapatot vontak be. A fegyveres vállalkozást arra az értesülésre alapozták, hogy a túloldalon a Felvidék lakossága és a cseh katonaság csatlakozása elő van készítve, a puccs a túloldal támogatását bírja. Az éjjel megkezdett támadás kezdeti sikerek után egyre erősödő cseh ellenállásba ütközött. Az első sortüzek után erőteljes cseh ellentámadás bontakozott ki, mely megállította, majd menekülésre kényszerítette a támadó csapatokat. Az Érsekújvárról erősítést kapott ellentámadó légionisták reggelre teljes mértékben uralták Komáromot, és az Erzsébet-szigetre menekült fegyveres munkásokat felkoncolták. A harcokban egyes adatok szerint 117 munkás esett áldozatul. Ezt követően a győri direktóriumot leváltották. A titokban tervezett akciót Győr városparancsnoksága mindvégig ellenezte és végrehajtására erélyes tiltakozása ellenére került sor. 1 HIMHL, 117. sz. doboz, Pozsonyi (Győri) Katonai Kerületi Parancsnokság hadműveleti osztály iratai (117/3 dosszié, 1919. IV. 17. - IV. 29.). 5J
