Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
Torma Béla Gyula - Torma Attila: Győri munkástragédia Komáromban, 1919. május elsején
Torma Béla Gyula — Torma Attila Győr katonai helytörténetét kutatva újabb, eddig nem ismert (vagy kellően nem értékelt) források feldolgozása, arra késztette a szerzőket, hogy a több mint 100 halálos áldozatot követelő tragédiát a Komárom város visszafoglalásának kísérletére tett fegyveres akciót és annak körülményeit részletesebben tárják az utókor, mindenek előtt a városukat szerető győri olvasók elé. A komáromi tragédia katonai értékelés A továbbiakban az értékelés alá vetett dokumentumokat teljes egészében idézzük, annak érdekében, hogy az olvasó előtt feltárjuk a rendelkezésünkre álló teljes háttéranyagot, és ezzel elkerüljük a szövegkörnyezetéből kiragadott mondatok félreértékelésének gyanúját. A külpolitika és a demarkációs vonal 1919. január 9-én a csehszlovák hadsereg két légionárius százada bevonult a bal parti Komáromba, melyet Csehszlovákiához csatolták; ezzel kettéosztották a várost és Komárom vármegyét is. A város katonai közigazgatás alá került, éjszakai kijárási tilalmat rendeltek el. 1919 áprilisára a demarkációs vonalak mentén a függetlenségüket megteremteni akaró nemzetek hadseregei a győztesek és a vesztesek oldalán is felálltak. Szervezettségük és a háború matt elhúzódó felszerelésük, valamint harci szellemük nagyon változóan jelent meg a közép-európai színtéren. Az oroszországi forradalom győzelmének híre a vesztes államok munkásaiban felerősítette a hitet, hogy át tudják venni a hatalmat. A Magyar Tanácsköztársaság után megalakult a bajor (1919. április 6.), majd 3 hónappal később a Szlovák Tanácsköztársaság (1919. június 16.). Oroszországot a háború, a forradalom, és az újabb háború Románia ellen teljesen kimerítette. Ebben a helyzetben képtelen volt segítséget nyújtani az elvbarátai által létrehozott munkáshatalmaknak. A legerősebb és legszervezettebb hadseregeket felvonultató antant hatalmak minden erővel akadályozták a munkáshatalmak létrejöttét, fennmaradását. Közép- Európában a helyzet olyan feszült volt, hogy csak egy szikra hiányzott kirobbanásához, új proletárdiktatúrák létrejöttéhez. A Tanácsköztársaság vezetői kihasználták ezt a helyzetet. A források és értékelésük A történetet kezdjük a győri munkások által kierőszakolt munkás- és katonatanács ülésén május 3-án elhangzottakkal, melyről csak május 6-án adott hírt a helyi sajtó. Az ülés célja arra irányult, hogy a hatalmas véráldozattal járó akció szervezőit felelősségre vonják. Jóllehet ez csak részben sikerült, azonban az ülésen elhangzottak számunkra egy sor kérdést hagytak nyitva, melyek egy részére a rendelkezésre álló források értékelésével megkíséreljük az objektív válaszadást. Értékelésünket kezdjük az újsághír felidézésével. 54
