Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921
i A székesfehérvári csendőrkerület györszentmártoni őrs 1922. május 21-én írásba foglalt jelentése (VT. sz. csendőrkerületi parság 1922/kt.) szerint: „Néhai S^ücs György Nyulkeszj községi lakos bíró a román megszállás alatt 1919. évi augusztus hó 30-án a román katonáktól, egy ismeretlen nevű századosuk parancsára, a győri vadászlaktanyában egy hosszú vasszurony hüvellyel 75 ütést kapott, minek következtében nevezett meghalt. Szemtanú Takács Sándor Nyulfalu községi lakos, segédjegyzp. ” A magyar nemzeti hadsereg Fővezérségének 1919. évi október hó 19-én kelt 2505/VI. sz. átirata szerint Győr vármegye katonai parancsnoksága jelentette: „F. hó 1- jén du. 4 órakor a román őrség a győri pályaudvaron egy pesti vonattal utazni szándékozó hölgyet, ki mint postás kisasszony vizsgája letétele céljából akart Budapestre utazni, igazolás ürügye alatt a városházára kísérték és ott az őrség személyzete a román parancsnokság hivatalos helyiségében a legdurvább módon rajta erőszakot követett el. ” Azonban nem csak a gyárakat és az üzemeket fosztották ki a román megszálló csapatok. Vandál módon pusztítást végeztek a nekik otthont adó Vadászlaktanyában is. A kivonulásukat megelőző éjszaka eldugaszolták a szennyvíz lefolyókat, megengedték a vízcsapokat és elárasztották a legénységi hálókat. Összetörtek minden mozdíthatót és törhetőt, felhasogatták a szalmazsákokat.141 A laktanyában 267.358 korona kárt okoztak.142 Szerencsésebbnek mondható a Frigyes laktanya, melyet kisebb károk értek. Köszönhető ez talán annak, hogy ebben a laktanyában kisebb létszámú román gyalogos tartózkodott és a laktanyán ezidőtájt felújítást hajtottak végre.143 A Nemzeti Hadsereg létrejötte Az önálló magyar honvédség végleges struktúráját több szervezési lépcsőn keresztül érte el. A Tanácsköztársaság bukása után, a működőképesség megőrzése végett, a megmaradt szervezetek egy rövid ideig tovább éltek, azonban más feladattal és többnyire új parancsnokokkal. Ezt követően időleges szervezeteken keresztül formálódott a honvédség, míg 1922-re a trianoni békeszerződés korlátozásait figyelembe véve kialakult a Magyar Királyi Honvédség. Ennek a rövid három évig tartó átmeneti folyamatnak a főbb lépcsőit a Nemzeti Hadsereg képviselte. Az átalakulás kezdetét 1919. augusztus 19-től számolhatjuk, amikor a Horthy Miklós ellentengernagy által augusztus 9-én megalakított és 13-án Siófokon berendezett Fővezérség az általa ellenőrzött dunántúli területeken létrehozta a katonai körletparancsnokságokat. Alárendeltségükben vármegyei katonai parancsnokságokat szerveztek, melyek 1921 júliusáig a megye területén tulajdonképpen karhatalmi rendeltetéssel működtek. Az alárendelt megyei karhatalmi alakulatok feladata a közbiztonság és a rend helyreállítása és fenntartása, valamint a baloldali mozgalmak felszámolása volt. Ezzel egyi-Torma Béla Gyula 141 Győri Hírlap, 1919. október 7. 142 GyMJVL, 6207/1919 sz. polgármesteri jelentés (Szalai Attila nyomán). 143 GyMJVL, Győr Sz.K.V. közgyűlés jegyzőkönyve, 1920. febr. 24. (Szalai Attila nyomán). 48
