Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)

TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921

Győr th.j. város és katonai helyőrsége... 1918-1921

dejűleg létrejöttek az un. igazoló bizottságok, melyek a Nemzeti Hadseregben szolgáló tisztek Tanácsköztársaság alatti szerepvállalását vizsgálták.

Horthy Miklós kormányzóvá választását követően (1920. március 1.) lassan stabilizálódott az ország belpolitikai helyzete. A békekonferencia missziójának nyomására a kormányzó fölvállalta a fehérterror felszámolását, melynek eredményeként a megyei karhatalmi alakulatokat 1920 augusztusában feloszlatták. Ezzel a vármegyei katonai parancsnokságok csapatparancsnoki hatásköre túlélte önmagát. A továbbiakban a vármegyei katonai parancsnokságok képezték a megye területéről kiegészítést nyerő alakulatok kiegészítő parancsnokságát.

Következő lépésként 1920-tól katonai körletenként három gyalogezredből, egy lovasosztályból, egy tüzérosztályból, valamint műszaki- és vonatcsapatokból álló hadosztályokat szerveztek. Egy katonai körlethez egy hadosztály tartozott.

A katonai körletek és hadosztályok az 1921. június 1-jén életbe lépő új hadseregszervezési intézkedések érvénybe lépéséig éltek. Belőlük nőtte ki magát a vegyesdandár szervezet, mely 1922. májusl-jétől átvette a katonai körletek és a hadosztályok feladatait. Az új szervezeti struktúrát hét vegyesdandár alkotta: az 1. Budapest, a 2. Székesfehérvár, a 3. Szombathely, a 4. Pécs, az 5. Szeged, a 6. Debrecen és a 7. Miskolc székhelyű parancsnoksággal.

A vegyesdandár szervezeti rendszer felelt meg — a békeszerződés követelményeinek figyelembe vételével — az 1921 novemberében, a honvédségről alkotott 1921. évi XLIX. törvénynek, mely az 1922. január 4-től a Nemzeti Hadsereg helyébe lépő Magyar Királyi Honvédségről rendelkezett.

Ezek a változások nyomon követhetők a Győri Katonai Kerületi Parancsnokság parancsaiban. A 75. sz. parancsban (1919. augusztus 1.) olvashattuk, hogy a magyar hadügyminisztérium a II. hadtest parancsnokául zandai Sréter István ezredest nevezte ki, aki ezzel a Dunántúlon diszlokáló összes alakulat és parancsnokság (katonai parancsnokságok és állomásparancsnokságok) elöljárója lett. A parancs intézkedik a tanácsköztársasági hadsereg szervezési struktúrájának lebontására is, miszerint a volt vöröshadsereg póttestei felszámoló pótkeretekké alakulnak. Itt még olvashatunk (de nem utoljára) a 19. közös gyalogezred utódjáról, mely szerint a 19. volt vörös gyalogos pótzászlóalj a 19. volt közös felszámoló gyalogos pótkeretbe olvad Győrött. A parancsot aláírta Ujfalussy László alezredes, aki 1919. június 5-től (58. sz. kerületi parancs) töltötte be a kerületi parancsnoki beosztást augusztus 29-ig (76. sz. kerületi parancs).144

Az augusztus 29-én életbe lépő 76. sz. kerületi parancs már több információt tartalmaz. A legfontosabb, hogy a megalakult Dunántúli katonai főparancsnokság 809/40 hdm. sz. rendelete alapján a főparancsnokság feladata:

— a dunántúli vörös hadsereg és vörös őrségek leszerelése;

— a karhatalom újólagos megszervezése;

— a terroralakulásokhoz tartozó egyének és politikai bűnösök törvényes bírói eljárás alá vonása céljából őrizetbe veendők.

144 HM HIM HL, II. 1240 fondszám: Győri Katonai körletparancsnokság (58. és 76. sz. kerületi parancs).

49