Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921
Győr th.j. város és katonai helyőrsége... 1918—1921 Az ítélet enyhítéséül szolgált a vádlottak fiatal kora, büntetlen előélete és ágon körülmény, hogy a demarkááós vonalon eddig kifogástalanul teljesítették kötelességüket. ” Az idézett parancsból és tudósításból kiderül, hogy 19. (vörös) gyalogezred alegységei nem csupán a Duna menti vonal védelmében vettek részt, hanem a déli demarkációs vonalon a Muraköz térségében, valamint a román fronton Szolnok és Debrecen körzetekben is. Kárfelmérés a román megszállásról A román erők parancsnoka, Corijescu alezredes a város megszállása előtt kijelentette, hogy a megszállás kizárólagos célja — az antanttól elnyert megbízás alapján — a rend és a közbiztonság helyreállítása. Hogy mennyire feleltek meg ezen feladatnak, arról a helyi újság írt tömör összefoglalót: .. Az oláh csapatok ezen feladat megoldását nem vették komolyan, ellenben annál alaposabban elvégezték a saját maguk által kitűzött feladatot. A megszállás tulajdonképpeni célja a gyárak leszerelése, önkényes elszállítása, a magyar kincstár valamint magántulajdont képező anyagok felszerelés, lovak élelmiszer, autók... eltulajdonítását. Ezen tevékenységük során legtöbbször brutálisan jártak el és tettlegességre vetemedtek.>>136 A román kivonulást követően a győri rendőr- és csendőr karhatalmi zászlóalj parancsnokságának vasúti főnöksége részletes jelentést készített a románok hat hétig tartó megszállása alatt elkövetett rablásokról, melyet a katonai parancsnokság jogorvoslat reményében az antant misszóhoz felterjesztett. A jelentés szerint a román csapatok a város megszállása alatt 1600 vagon lopott anyagot indítottak útnak, melynek legnagyobb részét az ágyúgyárból leszerelt gépek és azok alkatrészei képezték (927 vagon). Legénységi felszerelést további nyolc, míg ágyukat 37 vagonnal szállítottak el. Az elrabolt magyar tulajdon között kell megemlíteni még négy vagon repülőgépet és 16 vagon hangárberendezést. A győri vagongyárból 312 vasúti teherkocsi vas- és acélöntvényt, egy vagon különféle szerszámot, 18 félkész vasúti kocsit, valamint 10 vagon személykocsit küldtek Romániába. Sorra került még több vagon lőszer, dohány, szarvasmarha és takarmány.136 137 Felsorolásunk nem teljes, a fosztogatás mértékét szándékozik érzékeltetni. A győri üzemek vesztesége 809,8 millió koronát tett ki, melynek nagyobb részét az ágyúgyár szenvedte el.138 Győr városának összesen 812.051.188 korona kárt okoztak a román csapatok.139 Egészítsük ki az újságcikkek szűkszavú kárfelmérését néhány, Győr és Győr környéki lakosságot ért kegyedenkedéssel!140 136 Sády: 1919. október 7., 594. o. 137 Győri Hírlap, 1919. október 7. 138 Szalai Attila: Győr román megszállásának története 1919. augusztus 18. — október 4. Kisalföldi Szemle III., 100. o. 139 Győri Hírlap, 1919. december 9. 140 Bánlaky József: A MAGYAR NEMZET HADTÖRTÉNELME, 14. számú melléklet. Román atrocitások http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0024/2880.html 47
