Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921
Torma Béla Gyula hogy milyen veszélyben van a dolgozók proletár hazája: Magyarország és rámutatott a vörös katonák kötelességeire. Majd Kis Elemér zászlóaljparancsnok hasonló szellemben beszélt. A beszédek hatottak ugyan a legénységre, mert kinyilvánították, hogy ők katonai kötelességüknek eleget akarnak tenni, de mielőtt a frontra kimennek, pihenőt akarnak. Miután a parancsnokok megmaradtak azpn álláspontjukon, hogy a zászlóaljat Székesfehérváron át a román frontra vezessék, két katona a legénység megbízásából bement az állomásfőnökségre és közölte a vasúti tisztviselőkkel, hogy a vonatotfeltétlenül Győrbe indítsák. Az állomásfőnök felszólítására pedig aláírták a nevüket, hogy az irányváltoztatásért vállalják a felelősséget. A vasúti személyzet erre a vonatot Győrfelé indította útnak. Pápán a legénység néhány megbízottja telefonon intézkedett, hogy zeneszóval és virágokkal várják őket Győrött. Megállapítást nyert még hogy a legénység közül egyesek a városba belőttek és előjáróikat, akik egt meg akarták akadályozni, durván szidalmazták. A 19. gyalogezred katonáit Győrött a zeneszó helyett lefegyverezték és forradalmi törvényszék elé állították. A proletár hadseregtől vasfegyelmet és a parancsok feltétlen végrehajtását követelik. Ezt követeli a proletár hazaszeretet is. A hadügyi népbiztosság intézkedésére, 25-én este 10 óra óta tárgyalt a forradalmi törvényszék, hogy a katonák ügyét megvizsgálja és a tényállás szerint ítéljen. Elnök Pécsi István, bírák Németh Mihály és Brechtel Frigyes. Nádbiztos Katona Mór. Védők György Károly, Dezső Pál és Erdős János. Ma délután hirdette ki a bíróság az ítéletet: A Tanácsköztársaság nevében! A győri forradalmi törvényszék Tausz Árpád és társai bűnügyében Győrött 1919. április hó 25., 26., 27., 28. és 29-ikén megtartottfőtárgyalás eredményéhez képest a következőleg ítélt: A forradalmi törvényszék bűnösnek mondja ki Tausz Árpád budapesti szobrászt, Kiss István volt hadnagy tanítót, Eengyel Ferenc rábacsécsényi szakaszparancsnokot, Horváth Imre abdai, Lukács Lőrinc kónyi, Mujzer János sági, Kupi Mihály szabadhegyi, Kovács Jenő szabadhegyi, Loor Józsefgyőri, Füredi Károly hédervári, Siska László ládámért, Kelemen Márton börcsifóldmíves vádlottakat, bog azon parancs végrehajtását, hogy Muraszombatról135 Debrecenbe induljanak, megtagadták és egyel a forradalmi kormányzótanács 53. rendeletébe ütköző bűntényt követték el. Azpn felül Kiss Istvánt, Lengyel Ferencet, Lukács Lőrincet, Mujzer Jánost, Kovács Jenőt bűnösnek mondja ki abban, hogy a vasúthatóságot erőszakkal és fenyegetésekkel arra kényszerítették, bog a Debrecenbe irányított vasúti szerelvényt Győrnek irányítsa. Végül bűnösnek mondják ki Tausz Árpádot, Kiss Istvánt, Lengyel Ferencet, Mujzer Jánost és Kovács Jenőt, hog mint elöljárók nem voltak figyelemmel arra, hogy a legénység a parancsokat teljesítse, hanem ellenkezőleg a paranccsal ellentétes intézkedések megvalósítására vállalkoztak. A forradalmi törvényszék ezért Tausz Árpádot 8 évi, Kiss Istvánt 7 évi, Lukács Lőrincet 6 évi, Lengyel Ferencet, Horváth Imrét, Mujzer Jánost, Kupi Mihályt 5-5 évi, Kovács Jenőt és Loor Józsefet 3-3 évi, Füredi Károlyt 2 évi, Kelemen Márton és Siska Lászlót másfél évi börtönre ítélte. Az ítélet indoklása tényként állapítja meg a parancsok megszegését, a nyilvános zendülést és erőszakot. Egyel aláásták a forradalmi hadsereg vasfegyelmét. Aláásták olyan időben, mikor a proletárok hazáját minden oldalról veszélyek környékezik. Súlyosbító körülménynek vette a bíróság hogy a katonák olyan időben tagadták meg az engedelmességet, mikor arra legnagyobb szükség volt. 135 Muraszombat ma város és községközpont Szlovéniában, a Muravidék régióban, a Lenti határátkelőtől 32 km-re északnyugatra. 46
