Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921
Torma Béla Gyula- XII. határvédő ^ásspóalj — Lige falu (parancsnok: Musser Vilmos v. spds.),- XIII. határvédő gásglóalj — Magyaróvár (parancsnok: Nedecyky v.fldgy.),- XIV. határvédő ^ásspóalj — Bácsa parancsnok: Topercqpr v. s%ds.),- XV. határvédő %ás%lóalj — Uj-Komárom parancsnok: Zsakó József v. csend. s%ds.),- XVI. határvédő %ásvpóalj — Esztergom parancsnok: Ruchnay Miklós v. s%ds.). ” A parancs szerint a Duna demarkációs vonalon csak a legszükségesebb erőket hagyhatta a főparancsnokság - melyek a Vörösőrség s egyéb hátra maradt Vöröshadsereg alakulásokkal egyetemben alapvetően megfigyelő szolgálatot teljesítettek. A XIV. határvédő zászlóalj (júniustól a hivatalos okmányokon a megnevezése Győr Vörösőr határvéd kerületi XIV. zászlóalj) bácsai védőszakasza négy alszakaszból állt, melyet az alábbi különítmények védtek: gönyüi, bácsai, patkányosi és dunaszegi különítmény. Júniusban a zászlóalj létszáma 250 fő körül mozgott (parancsnok Toperczer Dezső v. százados). Júliustól a zászlóalj új parancsnokot kapott Rozsovits Gábor személyében, és létszáma 430 fő körül állandósult (július 25-én az összlétszám 10 volt tiszt, 423 katona és 17 ló).97 Mint láttuk, a XIV. határvédő zászlóalj és a győri munkászászlóaljak feladatát képezte a város védelme egy esedeges csehszlovák szárazföldi támadás ellen. Azonban nem feledkezhetünk meg Győr légvédelméről sem, hiszen a várost ebben az időszakban több légitámadás is érte. 1919 első két hónapjában került sor a Győr légvédelmi feladatát ellátó repülőszázad felállítására.98 Január 17-én négy, UFAG C.I típusú felderítőt, majd február 3-án másik négy, AVIATIK D. I típusú együléses vadászgépet kapott a század, melynek első parancsnoka Maier József százados lett. A Tanácsköztársaság hatalomra kerülése után a századot győri Vörös Repülőszázadnak nevezték.99 A frissen alakult század kezdetben propaganda célú röplapokat szórt nagy mennyiségben a megszállt területek lakosai számára. Visszaemlékezések szerint a repülőterét a vasútállomástól délkeletre mintegy 3 kilométerre rendezték be. Későbbi, 1928-ból és 1929-ből származó adatok szerint az első repülőnapok helyszíne a Fehérvári-úti legelő volt.100 A két adat rendkívüli közelsége jelenthet azonos helyszínt is. Április 8-án a Hadügyi Népbiztosság elrendelte a repülőcsapatok átszervezését. A győri repülőszázad a 4. hadrendi számot kapta, mint a 4. hadosztály közveden alárendeltje. Parancsnoka Endresz György lett. Ezt követően a század elsőrendű feladatává a felderítő repülések váltak. A 4. hadosztály frontra vonulását követően, május 8-tól a századot a II. hadtestparancsnokság alárendeltségébe rendelték, és fő feladata a Duna 97 HM HIM HL, 120. sz. doboz (3. határvéd körzet, XIV. bácsai határvédő parancsnokság). 98 Arrabona múzeumi közlemények 205. 45/1, Czirok Zoltán: A győri repülőszázad történetéhez (309- 313. o.). 99 Győr és a repülés - Kiállítás a győri Árkádban és nyílt nap a péri repülőtéren. http://www.kerozingozos.hu/2010/04/21/gyor-es-a-repules-kiallitas-a-gyori-arkadban-es-nyilt-nap-aperi-repuloteren/ 100 Győr és a repülés 1988. Kiadó: MHSZ Győr -Sopron Megyei vezetősége. 11. és 13. o. 36
