Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
TORMA Béla Gyula: Győr th.j. város és katonai helyőrsége a Magyar Nemzeti Tanács létrejöttétől a Magyar Királyi Honvédség megalakulásáig 1918-1921
Győr th.j. város és katonai helyőrsége... 1918—1921 demarkációs vonal Lajta—Ipoly védőszakasztól északra fekvő területek csapatmozgásainak felderítése maradt. A sikeres felvidéki hadjárat támogatására június 11-től a századot a 3. hadosztályhoz vezényelték a Nyitrától nyugatra fekvő területek felderítésére. Júniusban Győr légterében egyre gyakoribbá váltak a francia és csehszlovák repülőtámadások. Álljon erre itt példakánt a 3. Határvédő Kerületi Parancsnokság két helyzetjelentése! A június 12-i jelentésben szerepel, hogy délután 06,30-kor egy ellenséges repülőgép Győrt bombázta. Egy bomba az ágyúgyár melletti pályatestre esett, egy a textilgyár mellé, egy pedig a külvárosra. Két nappal később ismét repülőtámadás érte Győrt, mikor délután ugyanabban az időben egy ellenséges repülőgép 4 gyújtóbombát dobott le a városra. A jelentés szerint a repülőgép elűzésére egy saját vadászgép szállt fel, mire az ellenséges repülő a Duna felé (siklórepülésben) elmenekült.101 A jelentésekből kiderül, hogy a légitámadások fő célpontjai ipari létesítmények, azon belül pedig a hadiüzemek voltak. A fokozódó ellenséges repülőtámadások elhárítására a városba vezényelték az V. hadtest alárendeltségébe tartozó 8. harci repülőszázadot is. Június 18-tól a győri 4. század is a hadtest alárendeltségébe került. A június 24-én érvénybe lépő szerencsétlen fegyverszünet után a 4. század június 30-ától újból a II. hadtest, majd július 12-től a hadsereg főparancsnokság alárendeltségében található. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy Győr légvédelmében még egy „légelhárító üteg” is részt vett.102 A Clemenceau-Kun jegyzékváltás következményeként június 24-én megkötött fegyverszünet a Vöröshadsereget az elfoglalt felvidéki területek feladására kötelezte. Ennek ellensúlyozásaként az antant megígérte a megszállt tiszántúli részek kiürítését, ami nem történt meg, ezért a Vöröshadsereg július 20-án támadást indított a román haderő ellen. A kezdeti sikerek után, melyben nagy részt vállalt a 4. hadosztály, a román haderő július 24-én kezdődő ellentámadása sikerrel járt, az intervenciós román csapatok átkeltek a Tiszán és megkezdték előnyomulásukat Budapest felé. A Forradalmi Kormányzótanács augusztus 1-jén lemondott. Az augusztus 6-án, Peidl Gyula vezetésével alakult, mérsékelt szociáldemokrata politikusokból álló kormány feloszlatta a már gyakorlatilag szétesett Vöröshadsereget. Győr a Tanácsköztársaság bukása után és a román megszállás alatt A győri sajtó azonnal reagált a Tanácsköztársaság bukására.103 Már augusztus elsején hírül adta, azzal a kiegészítéssel, hogy Kun Béla több bolsevik vezérrel Ausztriába szökött, ahol őket letartóztatták. Augusztus 10-én pedig újra megjelent a betiltott Dunántúli Hírlap. Ezen a napon Farkas Mátyás polgármester falragaszokon a házak fellobogózásával hazafias demonstrációra hívta fel Győr lakosságát. A helyőrség zene-101 HM HIM HL, 119. sz. doboz, 3. Határvédő Kerületi Parancsnokság Hadműveleti osztály iratai (Helyzetjelentés, Győr 1919. június 12. és 15.). 102 HM HIM HL, 120. sz. doboz, 3. Határvédő Kerületi Parancsnokság személyügyi és egyéb iratai. 103 Sády: 1919. augusztus 1-15., 584-587. o. 37
