Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)

HORVÁTH JÓZSEF: Újabb adalékok a 18. századi győri magánkönyvtárak történetéhez

Horváth József

közül három — Károly, Terézia és Kata — iskolába járt, emiatt többször vásároltak könyveket is számukra. így tudjuk például, hogy 1733. december 4-én vett Kata számára a tutor „egy tanuló könyvet Síként Yerenc% nevőtt’-, míg a Károlyra költött tételek között 1735. március 4-én az alábbiakat olvashatjuk:

• „Elsőben vettem egy Prinápiaf’ 25 dénárért;

• „Ittem egy kani^iusf’ 10 dénárért;

• „Ittem vettem egy uj bőr tablaju Kanit^usf 20 dénárért;

• „Ittem vettem egy Comparatios könyvet’ 12 dénárért.

A nyilvánvalóan Károly tanulmányaihoz szükséges „Principia”, illetve „Comparatios könyv” mellett figyelemre méltó, hogy két „Kaniziust” is vettek számára. Itt nagy valószínűséggel Canisius Szent Péter katekizmusáról van szó, melyből eszerint két példányt is vásároltak az árva fiú számára — az egyiket egyszerűbb kivitelezésben, a másikat bőrtáblás kötésben. Ez utóbbit nyilván a tartósabb megőrzés szándékával, ezzel is hozzájárulva az ifjú magánkönyvtárának gyarapításához.

Mesterházy József özvegyének, Sajnovics Máriának hátrahagyott javait 1748. október 26-án írták össze.34 Ebben szerepel egy „Magyar imádságos Eiliom kertecske könyv e^üstes vert TáblárcT egy forint értékben, valamint „Két rendbélj Magyar Könyv, edgyik Kemény János”. Ez utóbbi utalás talán Gyöngyösi István „Porábúl meg-éledett Phoenix, avagy a néhai Gyerő Monostori Kemény János erdéli fejedelemnek ... halála után élő emlékezete” című munkájára vonatkozik, melynek akár fél tucatnyi kiadása is számításba jöhet esetünkben.35 Az örökös, Mesterházy Magdaléna költségeinek elszámolásából kitűnik, hogy a kisasszonyt muzsikára, valamint magyar és német írásra taníttatták; de kiderül az is, hogy meglehetősen sokat költött könyvekre. Sajnálatos, hogy csak a könyvkötőnek (compactor) járó összegeket tüntetik fel az elszámolások, a szóban forgó művek címét nem — de több alkalommal is jelentősebb összegekről van szó.

Vannak olyan esetek is, amikor a könyvekről jegyzék nem készült, csupán az osztozkodáskor látjuk azok nyomát a tételek között. így például ismerjük azt az 1794. november 13-án felvett jegyzéket, mely pontosan rögzíti, hogyan osztották meg a vagyont Szalai Mihály árvái között.36 Ebből kiderül, hogy a Szalai Erzsébetnek és Zsuzsinak együttesen juttatott vagyontárgyak között könyvek is szerepelnek:

• „Egy Biblia Könyv.”

• „Egy S'yüntelen való égő áldozat.”

• „Egy boldog halál szekere.”

A „Boldog halál szekere” című, idősebb Aachs Mihálytól származó kötetről Fekete Imre könyvhagyatéka kapcsán már esett szó; de fontosnak tartom a Biblia említését —

34 MNL GyMSMGyL, AV, AO, Lad. 2. Fasc. 10. „Mesterházy Magdaléna hagyatéki iratai, 1752.” (Jelzete:

IV. A. lg./2.)

35 Vö.: PETRIK II. köt. 8. o„ 111. PETRIK V. köt. 181. o.

36 MNL GyMSMGyL, AV, AO, Lad. 7. Fasc. 63. „Szalai Mihály iratai.” (Jelzete: IV. A. lg./7.)

140