Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 38/2017 (Győr, 2017)
BORBÉLY Tamás: „... a tisztviselők vannak abban a szomorú helyzetben, hogy az általános drágaságnak mártírjai”
B o rb é ly Tamás A hátors2ág éles társadalmi ellentétei között említhetjük a város-vidék, a termelőfogyasztó, a kisüzem-nagyvállalkozás, a tőkés-munkás, a középrétegek-tőkésekmunkások, a zsidók-zsidóellenesek, valamint a hadimilliomosok-mindenki más konfliktusait.5 Ezek a konfliktusok a háború előrehaladtával erősödtek és mind az országos, mind a helyi sajtóban, valamint az országgyűlési felszólalásokban kiemelt helyet kaptak. Ebből arra következtethetünk, hogy uralhatták a korszak közbeszédét, hozzájárulva a hátország háborús moráljának romlásához. A háborús ellentétek és társadalmi feszültségek a források tanúsága szerint Győrt sem kerülték el. Elsősorban a napi sajtóban közölt írások érzékeltetik, hogy a városban is kiéleződtek az ellentétek — főként 1916-ot követően. A város és vidék (falu) ellentéte kapcsán rendkívül összetett helyzettel állunk szemben. Egyrészt a vidéki parasztság kénytelen volt megtapasztalni a bevonultatások és a szigorú terménybeszolgáltatások miatti elszegényedést; másfelől viszont az égbe szökő élelmiszerárak miatt kedvezőbb helyzetbe kerültek, mint a fogyasztás szempontjából kiszolgáltatott városi lakosság.6 7 Utóbbi esetre ad példát egy 1918-as hírlapi vita. A Győri Hírlap 1918. július 18-án közölt számában „Uriasszpny” aláírással jelent meg írás, amiben a szerző azt nehezményezi, hogy a győri polgári leányiskola sokat veszített korábbi hírnevéből. A szerző szerint ennek legfőbb oka, hogy a háború során jómódúvá vált vidéki lányok egyre nagyobb számban iratkoznak be — kiszorítván a városi középosztály leánygyermekeit. Ehelyett jobb lenne — írja a szerző —, ha továbbra is az otthoni gazdaságban helyezkednének el a falusi tanulók: „Tessék a lányokat is otthon a gazdaságban felhasználni, nagy szükség van rájuk, ne kelljen a szülőknek a drága idegen munkásokat tartani a háznál, ami csak a kiadásokat emeli. A gazdakisasszpnyok maradjanak falun otthon, fogják meg a kapa nyelét, nem szégyen a munka, ha van is már elég pénzük. Ok szükségesek otthon, megélhetésük bőven van, nincsenek rászorulva az iskoláztatásra. Különben igen hátrányos következménye lesz ennek, egy-két év múlva. A városi lányokat kiszorítják a kenyérkeresetből, pedig azoknak se vagyona, se földje nincs, a tisztviselők gyermekeinek meg égetően szükséges a kenyérkeresethez jutás mielőbb, mert lassan ruhájuk és betevő falatjuk is kevés lesz,r7 A Győri Hírlap cikkére három nappal később érkezett a válasz, mely a Dunántúli Hírlap hasábjain látott napvilágot. A szerző élesen bírálta „Uriasszony” cikkét. Többek között az ellen emelte fel a hangját, hogy a Győri Hírlap szerzője szerint a falusi férfiak fel vannak mentve a frontszolgálat alól, mivel nekik a földeken kell dolgozniuk. Mint írja, ez hazugság, sőt a parasztság jelentős része harcol, ami hátráltatja is a mezőgazdasági termelést. Emellett a polgári iskolák színvonal csökkenését is kritikusan tárgyalja, mondván: aki tehetséges az elől nem lehet elzárni ezen intézményeket: trAz lskola nívóját pedig a falus leányok szállítják le? Azpk elől zárjuk el a városi iskolákat? Es kik szereztek kizárólagos jogot a polgári és egyéb isko-5 Bihari 2008: 127. 6 Bihari 2008: 127-128. 7 „A polgári leányiskola”. Győri Hírlap, 1918. július 18. 2. 102
