Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
GALAMBOS KRISZTINA: Adalékok a győri bolgárkertészek történetéhez
Galambos Krisztina Az árusítóhelyek átlagos területe 4-6 m2 volt, de olykor egy személy több árusítóhelyet is bérelt. Nedovits Pejo 1902-ben átadta piaci területét, valószínűleg végleg hazatért, előtte több mint 10 évig bérelt területet. Előfordult vita az árusítóhelyekkel kapcsolatban, 1906-ban Németh Béla és Radief Miklós került emiatt szembe egymással. A városi tanácshoz írt kérelmükből, saját közléseik alapján ismerjük részletesebb életrajzi adataikat. Radief Miklós 1899-ben telepedett le Győrben; kezdetben magánszemélyektől és a várostól bérelt kisebb földterületet, termését a győri piacon árusította. A vállalkozás gyorsan fejlődött, 1902-ben már jóval nagyobb földet bérelt a várostól, melyért 1610 korona évi haszonbért, piaci helyének bérletéért további 600 koronát fizetett. 1906-ban a városi tanács Radief Miklós 14 m2-es árusítóhelyéből egy részt Németh Béla győri lakosnak (aki akkor kezdte kertészetének kialakítását és szüksége volt piaci árusítóhelyre) engedett át. Radief Miklós kérvényt nyújtott be, hogy az Apácza utca és Jedlik Ányos utca kereszteződésénél levő területet számára továbbra is változadanul adják bérbe, amiért évi 800 korona bérleti díjat ajánlott. A városi tanács helybenhagyta Radief Miklós kérelmét.26 Az ellentétek olykor maguktól elsimultak 1912-ben hat bolgárkertész (Józsa János, Németh Béla, Radief Miklós, Petrov György, Leitern Miklós, Parnsovits György), köztük a két régebbi ellenfél közös kérelmet írt, ebben meghatározták az általuk bérelni kívánt helyeket és bérleti díjakat. A bérlők között győri kertészek neveit is olvashatjuk, pl. Józsa Jánosét, aki 1911-ben a győri káptalantól bérelt 13 kát. hold területet. Leftern Miklós nevét, aki 1914-ben Bulgáriába utazott. Radief Miklós 1915-ig bérelte árusító helyét, ebben az évben azonban katonakötelesként visszatért hazájába.27 Az állami zöldségtelep Az 1910-es években még mindig gondot jelentett a kereslet és kínálat közötti óriási szakadék, ami az árakat alaposan feltornázta. A bolgárkertészetek életében a balkáni háborúk és az első világháború hozott változást. A magyar idénymunkások ekkor már sok helyen átvették speciális termesztési módszereiket. Az 1912-ben kezdődött Balkán-háború miatt a bolgárkertészek többsége hazatért és bevonult katonának. (1915-ben és 1916-ban rendelettel szabályozták a magyarországi közigazgatási hatóságok a bolgár védkötelesek előállítására és hazaszállítására vonatkozó eljárásokat, melyet 1917 novemberében megszüntettek.28) A Kálvária utca végén levő bolgártelep, ahol eddig több mint ötvenen dolgoztak, kiürült; alig nyolcán maradtak.29 Egy időre elment a két legjelentősebb gazda, Radief Miklós és Petrov György is.30 A helyzet megoldására a város, állami segítséggel kertésztelepet létesített 38000 korona alaptőkével. Az állami telep létrehozása dr. Szauter Ferenc gazdasági tanácsos (1928-tól Győr városának polgármestere) nevéhez kötődött. A város biztosította a kedvezményes földterületet, továbbá ezer korona fu-26 GYMJVL: Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai 1900, VII. 900/152. 27 GYMJVL: Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai 1910, VII. 910/226. 28 GYMJVL: Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai 1917, VII. 917/2028. 29 Látogatás a bolgár-telepen. In: Győri Hírlap, 57. évf. 173. sz. (1913. júl. 27.) p. 5. 30 A bolgár tanyán. In: Győri Hírlap, 57. évf. 63. sz. (1913. márc. 16.) p. 4. 94
