Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)

GALAMBOS KRISZTINA: Adalékok a győri bolgárkertészek történetéhez

Adalékok a győri bolgárkertészek történetéhez varmegváltási díjat ajánlott fel. Az állam munkásházat épített, gondoskodott vízve­zetékről és képzett kertészekről.31 A kellő számú szakképzett munkaerő biztosítására a nagytétényi szakiskolában tanulták ki a kertészkedés mesterségét. Amíg tanultak, 3 korona napszámot kaptak, ebből 1 koronát takarékpénztárban helyeztek a részükre. A tanulás befejeztével az iskola igazgatósága elküldte a megtakarítást az állami telep vezetőjének, hogy gondoskodni tudjon a munkások ellátásáról. Közös kaszárnya­rendszerű házat építettek számukra, a keresetüket összegyűjtötték és csak ősszel osz­tották szét. Az újvárosi 52 holdon 42 kertész dolgozott modern felszerelésekkel, kö­zülük huszonhatan az előző évben fejezték be a kertészeti szakiskolát és jöttek Győrbe, hogy itt Kállay Sándor kertész vezetésével „bandában” dolgozzanak együtt a bolgároktól ellesett módszerekkel. Legfontosabb céljuk saját megélhetésük biztosí­tása és a győri piac olcsó ellátása volt. 1914 tavaszán jelentek meg áruikkal, az Apácza utcai piacon „Államilag segélyezett zöldségtelep” táblával jelölték az árusító helyeket.32 1914 júniusában a Győri Híradó „Az állami zöldségtelep Győrött” című írásában élesen támadta a földművelésügyi kormányt és a várost, mert a magyar kertészek be­telepítésével a bolgárkertészeket Győrből elűzték. A cikk hatására a városi tanács rendkívüli ülést hívott össze, az ott született határozatban követelték a rektifikálás ugyanazon helyen történő közlését. Dr. Szauter Ferenc tanácsos válaszolt a vádakra: Radief Miklós, Petrov György33 és Marinovits Dömötör bolgárkertészek régi helyü­kön árusítanak. Elment a városból Lefterer Miklós, ő 19 kát. holdon kertészkedett, ennek helyére létesült az állami telep 52 kát. holdon. A földművelésügyi magyar kirá­lyi miniszter több mint 15 000 korona segéllyel támogatta a telep működését, mely összeg időarányos hányadát eljuttatták hozzájuk. A magyar kertészek ekkor már egy hónapja árusították kedvező áron terményeiket a piacon.34 Ugyanebben a hónapban a Népakarat című napilap arról számolt be, hogy amióta el­mentek a bolgárok, az árak nagyon megemelkedtek. Az állami telepen „még a téli álomban van minden”, vagyis korántsem váltotta be a hozzáfűzött reményeket az ol­csóságról és a tömegtermelésről.35 Júliusban azonban ugyanez a napilap rendkívül po­zitív hangú cikket közölt az állami telepről, akik kedvezményes bérleti díjjal, öt évig ingyenes piaci árusítóhellyel, pénzbeli támogatással és korszerű eszközökkel kezdhet­ték meg a zöldségtermesztést.36 Szükség volt a támogatásra, mivel kezdetben az állami telep munkásai alig tudtak megélni. A városlakók inkább a saját megszokott bolgárkertészeikhez mentek vásá­rolni, még akkor is, ha a győri kertészeknél jóval olcsóbban hozzájuthattak a termé­nyekhez. Előfordult, hogy a bolgárok áruja elfogyott, rendes áron vették át a magyar 31 A város konyhakertészete. In: Győri Hírlap, 58. évf. 56. sz. (1914. márc. 6.) p. 2. 32 A győri zöldségtermelők. In: Győri Hírlap, 58. évf. 144. sz. (1914 jún. 20.) p. 1. 33 Petrov Györgynek 1921-ben a csanaki vám mellett volt a telepe és a háza. Vö.: Tűz ütött ki a bolgárker­tészek telepén. In: Dunántúli Hírlap, XXIX. évf. 144. sz. (1921. jún. 28.) p. 3. 34 Az állami zöldségtelep Győrött. In: Győri Hírlap, 58. évf. 143. sz. (1914. jún. 19.) p. 2. 35 A bolgár-kertészek. In: Népakarat, 13. évf. 24. sz. (1914. jún. 14.) p. 2. 36 Az állami zöldségtelep. In: Népakarat, 13. évf. 28. sz. (1914. júl. 12.) p. 3. 95

Next

/
Thumbnails
Contents