Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
GALAMBOS KRISZTINA: Adalékok a győri bolgárkertészek történetéhez
Galambos Krisztina A bolgárkertészek és a helybeli kertészek kezdetektől rossz kapcsolatát az egyéni érdekek olykor felülírták. Erre példa, hogy 1890-ben Ilia Nicola bérleményét Molnár József újvárosi lakosnak adta át.18 Az itt élő bolgárok ideérkezésüktől kezdve több évtizeden át csak idényjelleggel tartózkodtak Győrben; késő ősszel hazatértek, hogy keresetükkel támogassák az anyaországban maradt családjukat. Többségük néhány év vagy évtized után véglegesen viszszatért Bulgáriába, de az elvándorlás folyamata nem állt meg, továbbra is érkeztek újabb munkások. Számukra úüevelük mellett a „Győrött tartózkodó külföldi egyén személyi viszonyairól” címen állítottak ki iratot. Nidelkov Dimitrov kerti munkás 1900 áprilisában érkezett, júliusban kapott lakhatási engedélyt, amiről lakhelyén, a külső bolgártanyán értesítették.19 Munkafolyamataikban felhasználták a technikai újításokat; 1906-ban kérelmet nyújtottak be a városhoz, mert Marcal-parti telepeiket villany segítségével kívánták öntözni.20 Az 1800-as évek utolsó évtizedeiben, de főleg az 1900-as évektől a bolgárkertészetek mellett magyarok által létesített bolgárrendszerű kertészetek jöttek létre. 1912 júliusában miniszteri tanácsosi körlevélben országos felmérést kezdeményeztek a hazai bolgár és bolgárrendszerű kertészetek számba vételére. A visszamenőleges adatgyűjtést, mely egy előre megfogalmazott kérdőív kitöltéséből állt, az év szeptember 20- áig kellett visszaküldeni. Az adatgyűjtés kötelező jelleggel a közigazgatási szervek és magánszemélyek közlésein alapult. A felmérés célja volt, a visszamenőleges adatgyűjtés mellett, annak összesítése, hogy az ország egyes területein milyen mértékben terjedt el a bolgár és bolgárrendszerű kertészkedés, illetve az, hogy feltérképezze a termelési és értékesítési viszonyokat. A kitöltött kimutatás visszamenőleges adataiban több pontatlanságot találunk: arra a kérdésre, hogy melyik évben kezdték a bolgárok a kertészetet, 1877-et írtak, holott a helyes dátum bizonyosan 1874 tavasza; a kezdetben művelt terület 11 kát. hold volt a kimutatásban szereplő 18 helyett. A jelenre vonatkozó válaszok azonban mindenképpen helytállóak. Terményeiket a győri piacon árusították, de szállítottak Győr, Moson, Sopron és Veszprém megyébe, sőt Bécsbe is. A földterületet családtagjaikkal, bolgár alkalmazottakkal és itteni napszámosokkal műveltették. Kb. egyharmaduk maradt Győrött, a többiek télen hazamentek. Egyikük sem szerzett magyar állampolgárságot. A bolgárrendszerű kertészkedést győri születésű, magyar nyelvű, magyar állampolgárok a válaszok szerint az 1882., 1883., illetve 1885. évben kezdték. 1912-ben 4 bolgár és 6 bolgárrendszerű kertészet volt Győrben. A bolgárkertészetek tulajdonosai: 18 GYMJVL: Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai 1886, IX. 86/190. 19 GYMJVL: Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai 1900, XII. 900/368. 20 197,790 korona újabb kölcsön. In: Dunántúli Hírlap, XIV. évf. 120. sz. (1906. okt. 11.) p. 1. 90
