Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)

GALAMBOS KRISZTINA: Adalékok a győri bolgárkertészek történetéhez

Adalékok a győri bolgárkertészek történetéhez

1. Radief Miklós, bolgár állampolgár, 18 bolgár és 21 magyar alkalmazottat foglalkoztat, 28 kát. hold bérelt területen.

2. Petrov György, bolgár állampolgár, 12 bolgár és 22 magyar alkalmazottat foglalkoztat, 15 kát. hold bérelt területen.

3. Marinovits Demeter, bolgár állampolgár, 14 bolgár és 21 magyar alkalmazottat foglalkoztat, 17 kát. hold bérelt területen.

4. Mihovits Mihály, bolgár állampolgár, 15 bolgár és 10 magyar alkalmazottat foglalkoztat, 21 kát. hold bérelt területen.

A bolgárrendszerű kertészetek tulajdonosai:

1. Kaszás Károly, magyar állampolgár, 6 magyar alkalmazottat foglalkoztat, 1 kát. hold saját tulajdonú területen.

2. Tatay Pál, magyar állampolgár, 2 magyar alkalmazottat foglalkoztat, 1 kát. hold saját tulajdonú területen.

3. Kaszás József, magyar állampolgár, 2 magyar alkalmazottat foglalkoztat, 1 kát. hold bérelt területen.

4. Kaszás László, magyar állampolgár, 4 magyar alkalmazottat foglalkoztat, 1 kát. hold saját tulajdonú területen.

5. Kaszás Sándor, magyar állampolgár, 3 magyar alkalmazottat foglalkoztat, 1,8 kát. hold saját tulajdonú területen.

6. özv. Bernthaller Józsefné, magyar állampolgár, 9 magyar alkalmazottat foglalkoztat, 2,4 kát. hold bérelt területen.

A bolgárkertészek kb. tízszer nagyobb területen gazdálkodtak a bolgárrendszerű kertészeteknél, jóval több alkalmazottal. Az alkalmazottaik (általában napszámosok) több mint fele magyar állampolgár volt. Saját tulajdonnal nem rendelkeztek, a megművelt földterületet mindig bérelték. A bérlemény kát. holdjáért 100 korona 33 fillér haszonbért fizettek, bruttó bevételük 320-350 korona, tiszta jövedelmük 95-100 korona volt. A bolgárrendszerű kertészetek tulajdonosai kisebb, de saját területet műveltek. A kertészetek leggyakoribb terményei a káposzta, kelkáposzta, sárgarépa, petrezselyem, paradicsom, paprika, hagyma, tök, uborka és a salátafélék voltak. Ezek közül legjövedelmezőbb a paprika, kelkáposzta, saláta, paradicsom, káposzta termesztése.21

Bolgárkertészek a győri piacon (a kezdetektől 1915-ig)

A piacokon a napi megélhetéshez szükséges élelmiszereket lehetett megvásárolni; Győrben ekkoriban napi, heti, sőt vasárnapi piac is létezett. A városi tanács helyi rendeletben szabályozta a kirakodóvásárok, piacok helyét. A különféle árufajták adásvételére 16 utca, utcarész vagy tér lett kijelölve. A tanácsnak a közellátás biztosításán túl figyelembe kellett vennie a város forgalmi rendjét. A kijelölt helyek hamar szűknek és kevésnek bizonyultak, de a zajra és szemétre panaszkodó környékbeli lakók kérelmei, illetve a gyakori építkezések miatt is folyamatosan szükség volt a piaci helyek felülbírá21 GYMJVL: Győr Szabad Királyi Város Tanácsának iratai VII. 912/180.

91