Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
CSIK TAMÁS: A Szépművészeti Múzeumból elszállított műkincsek Pannonhalmán 1944-1945
Csik Tamás gyott, műtárgyakat tartalmazó ládákat már vagy visszahordták az épület pincéjébe vagy pedig a Magyar Kommunista Párt helyi szervezetének helyiségébe szállították. A műkincsek visszaszállításra való előkészítése eddigre már elkezdődött, így Oroszlánék már nem szembesülhettek közvedenül a szabadrablás következményeivel, azonban azt ők is megállapíthatták, hogy az itt maradt műtárgyak rossz állapotban voltak, és szükségesnek tartották a rendőrség széles körű nyomozati tevékenységét is a környéken.49 A Szépművészeti Múzeum épületében történtekről már az 1945. februári források is tudósítanak, méghozzá — akkor még — meglehetős nyíltsággal. Bár a Múzeum őrzésére kivezényeltek néhány főt a szovjet hadsereg részéről, azonban az őrség tagjai rendszerint nem a rájuk bízott értékek megóvásával törődtek, hanem saját „szórakoztatásukra” hol műtárgyakat tettek tönkre, hol a Múzeum irattárának dokumentumaiból raktak tüzet, hol pedig egyszerűen csak hanyagolták kötelességük teljesítését, röviden: bárki szabadon járkálhatott az épületben. Annak ellenére, hogy a szovjet parancsnokságnál tett reklamációk hatására az őrség magatartása rövid időn belül megváltozott, az intézmény aktuális állapotáról szóló, 1945. február 27-i jelentés minden múzeumi gyűjtemény esetében kitért a szovjet csapatok által okozott károkra. Szétvert szobrokról, eltüzelt középkori táblaképekről, a teljesen szétvert és széttépett egyiptomi gyűjteményről, széttört antik terrakottákról szóló beszámolórészek jelzik a pusztítás mindenre kiterjedő mértékét, a jelentésben ugyanakkor kitértek a legértékesebb műkincsek elszállítását irányító Csánky Dénes felelősségére is. Bár a nyugat felé tartó szállítmány sorsa ekkor még ismeretien volt az épületben maradtak előtt, azonban annyit már valóban tudhattak 1944 karácsonya óta Balás-Piri Lászlótól, hogy az akkor még Pannonhalmán lévő műkincsek nagyon rossz állapotban voltak.50 Összegzés A háborús viszonyok között sajnos „köznapinak” számító fosztogatásra és vandál pusztításra Pannonhalmán nem került sor a források tanulsága szerint. Szinte hihetetlennek tűnik, de a főapátságban élő rendtagok és a Nemzetközi Vöröskereszt szintén fegyvertelen munkatársai mindezt meg tudták akadályozni, bár a legsúlyosabb harcok napján, 1945. március 27-én 17 belövést kapott az épületegyüttes.51 Igaz, a műkincsek utolsó csoportját már február második felében elszállították innen, azonban az itt élőknek ugyanúgy sikerült megakadályoznia azt is, hogy német és magyar katonai alakulatok szállásolják be magukat az egyházi intézménybe még 1944 decemberében.52 A főapátság és az itt élők, illetve az ide menekülők sikeres megóvásával kapcsolatban több tényezővel is számolnunk kell. Természetesen figyelembe kell venni, hogy egy egyházi intézménynek önmagában is tekintélye lehetett, még háborús viszonyok között 49 SZMI 92/1945. Jegyzőkönyv a Dr. Csánky Dénes volt főigazgató által elhurcolt múzeumi műkincsek sorsának megállapítása tárgyában (1945. június 19.). 50 SZMI 2/1945. Beadvány Csernichov tábornok, városparancsnokhoz az orosz őrség leváltása tárgyában (1945. február 15.); SZMI 9/1945. Levél Illés, orosz őrnagyhoz az orosz őrség leváltása tárgyában (1945. február 20.); SZMI 13/1945. Pigler Andor jelentése a Szépművészeti Múzeum jelenlegi állapotáról a Magyar Nemzeti Múzeum elnökének (1945. február 27.) . 51 FL Perjelnapló (1945. március 27.) 52 Uo. (1944. december 10.) 37
