Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
CSIK TAMÁS: A Szépművészeti Múzeumból elszállított műkincsek Pannonhalmán 1944-1945
Csík Tamás műtárgyak védelmét politikamentesen és a múzeumi elvek sprint lássam el. Em az anyag ismerete és a minisztérium új vehetőivel való kapcsolat nélkül másvalaki aligha vállalkozhatott volna” ?b Ebben a kontextusban elhelyezve a Balás-Piri László által Pannonhalmán elkészített jegyzék már valóban nem kevés problémát jelenthetett Csánky Dénes számára, hiszen így már egy olyan műtárgylista is létezett, amelynek elkészítésére feltehetően nem adott engedélyt, és nem is tudhatta, hogy esedeg kihez jut majd el. Mind a Csánky Dénes, mind pedig a Balás-Piri László által készített műtárgylista esetében valójában csak hevenyészetten, kapkodva, ceruzával rögzített jegyzékekről volt szó. Ezekből végül sem a főapát, sem pedig a háborút követően a műkincsek sorsa után nyomozó minisztériumi és múzeumi tisztviselők nem kaptak egészen 1945 júniusáig.36 37 A kormány részéről a főapátsággal más kulturális értékek megóvása szempontjából is számoltak, sőt, 1944. november 19. és 1945. február 20. között még a koronázási palástot is itt őrizték.38 Ezen kívül biztosan tudható az is, hogy a Nemzeti Színház és a Magyar Állami Operaház értékei (vagy azok egy része) szintén itt lettek elhelyezve. Habár — mint fentebb már jeleztük — a Pannonhalmára szállításkor már érvényben volt az a kormányrendelet, amely a zsidóságtól elkobzott vagyont egy tollvonással nemzeti tulajdonnak nyilvánította, azonban Csánky Dénes a kormánybiztossági anyagot még mindig elkülönítve kezelte. így amikor 1945. február 11-én már Szentgotthárdról írt a főapátnak a hátrahagyott műtárgyak utolsó csoportjának elszállítása tárgyában, külön 36 SZMI 161/1947. Csánky Dénes: Emlékirat a magyar művészeti kincsek megóvása tárgyában. Kézirat. 43. 37 A pannonhalmi perjelnapló régebbi (eredeti) változata szerint 1945. május 31-én érkezett Budapestről néhány múzeumi szakember, akik a műkincsek sorsa után nyomoztak, azonban Kelemen Krizosztommal ekkor nem tudtak találkozni. Ezt követően Oroszlán Zoltán kérte levelében a főapátot, hogy' küldje el számára a műkincsek pannonhalmi elhelyezésére vonatkozó iratok másolatát, és a tudtával Kelemen Krizosztomnál meglévő műtárgylistát (vág)' ennek másolatát), mivel semmilyen információval nem rendelkeznek az elszállított műkincsek pontos számáról. A levél azért is figyelemre méltó, mivel az ekkori, megbízott múzeumvezető Oroszlán Bakay Lajosra, Balás-Piri László sógorára hivatkozott, aki szerint Pannonhalmán hagytak egy jegyzéket. A főapát válaszlevelében jelezte együttműködési készségét, azonban műtárgyjegyzékkel természetesen ő sem tudott szolgálni. (FL 435/1945. Oroszlán Zoltán levele Kelemen Krizosztomnak [1945. június 8.]); FL 863/1947. Dezsényi Lóránt főapáti irodaigazgató levele Jeszenszky Sándor kormánybiztosnak és csatolt mellékletei [1947. június 11.].) Nem sokkal később, 1945. július 7-én végül azzal ért véget a Pannonhalmára került műtárgyakról készült jegyzékek kálváriája, hogy Balás-Piri László felesége leadta a Szépművészeti Múzeumban a férje által készített és a Csánky Dénes által írt jegyzékeket (az utóbbinak feltehetően egy átírt, letisztázott változatát, esetleg másolatát). (SZMI 128/1945. Dr. Balás-Piri László és Dr. Csánky Dénes által készített listák átadása a Pannonhalmára szállított műtárgyakról [1945. június 6.].) Balás-Piri Lászlónak és feleségének döntése könnyen lehet, hogy összefüggött egy 1945. május 25-i rendelettel is, amely az eltulajdonítás - illetve sikkasztás, orgazdaság stb. — vádja alól büntetlenséget ígért mindazoknak, akik valamely elhagyott vág)' eltulajdonított vagyontárgy sorsával kapcsolatban információval szolgáltak a hatóságnak. (Az ideiglenes nemzeti kormány 1945. évi 2.490. M. E. számú rendelete az elhagyott javak bejelentéséről [1945. május 25.]. Magyarországi Rendeletek Tára 1945. 151—153.) 38 FL Perjelnapló (1944. november 21.; 1945. február 20.) 33
