Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)

CSIK TAMÁS: A Szépművészeti Múzeumból elszállított műkincsek Pannonhalmán 1944-1945

A S^épművés^eti Múzeumból elszállított műkincsek Pannonhalmán 1944- 194 5

Piri Lászlót is fogságba vetéssel, sőt kivégzéssel fenyegette a műtárgyjegyzék elkészítése miatt.33

Bár Csánky nem írt részletesen a pannonhalmi eseményekről, ezen a helyen még csak meg sem említette Balás-Piri László nevét visszaemlékezéseiben, annál több figyelmet szentelt a műtárgylista elkészítése körüli bonyodalmaknak. A főigazgató szerint már a Pannonhalmára történő szállításnál kérte tőle Rajniss Ferenc, hogy a műtárgyakról olyan lista készüljön, amelyben feltüntetik azok pénzbeli értékét is, továbbá a miniszter megtiltotta minden olyan megkülönböztető jelzés használatát a műkincseken, amelyek arra utalhattak, hogy azok tulajdonosai eredetileg zsidó műgyűjtők voltak. Csánky Dénes ekkor annyiban valóban eleget tett hivatali főnöke kérésének, hogy a műtárgyakról eltávolította a tulajdonosokra utaló cédulákat (bár a múzeumi tulajdonra vonatkozó leltárcédulákat már nem helyezte el rajtuk), illetve a múzeumi leltárkönyvbe bevezetett 63, Pannonhalmára szállított műtárgyat (azonban ezek mellett jelezte az eredeti tulajdonos nevét is). Mivel a piaci értékek megadására vonatkozó, szokatlan miniszteri rendelkezés mögött Csánky gyanús szándékokat sejtett, így feltételezhetően a műkincsek budapesti felrakodásánál készítette (készíttette) azt a saját használatra szánt jegyzéket is, amely sem a konkrét tulajdonosokra, sem pedig a műtárgyak értékére vonatkozóan nem tartalmazott semmilyen információt.34 Bár a pannonhalmi szállítás idején már érvényben volt a hazai zsidóság addigra már állami kezelésbe vett vagyonát egyszerűen nemzeti tulajdonnak nyilvánító kormányrendelet, Csánky Dénes is tisztában lehetett vele, hogy a műgyűjtőktől elkobzott értékek sorsa ezzel még feltehetően nem zárult le.35 így Csánkynak már csak azért sem lehetett érdeke a kért műtárgyjegyzékek - Rajniss szempontjainak is megfelelő — elkészítése, mivel a nyilas tisztviselők műkincsekkel kapcsolatos, feltételezett tervei (áruba bocsájtás, magántulajdonba vétel, a maguk számára személyes vagyoni biztosíték, stb.) már egyre nyilvánvalóbbá váltak a főigazgató számára is. Bár visszaemlékezéseiben Csánky elfogultan szólt saját tevékenységéről, de érdemes megfontolni személyes szempontjait is, amelyekben — olykor sajnos mellőzött szempont — az emberi tényező szintén szerepet játszhatott. Ebben az esetben mindez a műkincsek iránti - jól vagy rosszul felfogott, nem kutatjuk — felelősségérzetét is jelenthette, függetlenül attól, hogy a szállítás szervezetlenségével egyben veszélyeztette is a felbecsülheteden értékű műtárgyakat. Ahogy önérzetesen ő maga megfogalmazta: „az adott helyzetben csak a% én személyem volt alkalmas, sőt köteles arra, hogy a

33 Az 1944. december 24-i pannonhalmi eseményekhez lásd: SZMI 92/1945. Jegyzőkönyv a Dr. Csánky Dénes volt főigazgató által elhurcolt múzeumi műkincsek sorsának megállapítása tárgyában (1945. június 19.); FL 435/1945. Oroszlán Zoltán levele Kelemen Krizosztomnak és Kelemen Krizosztom válasza (1945. június 8.).

34 SZMI 128/1945. Dr. Balás-Piri László és Dr. Csánky Dénes által készített listák átadása a Pannonhalmára szállított műtárgyakról (1945. június 6.); SZMI 141/1945. Csánky Dénes: Emlékirat a magyar művészeti kincsek megóvása tárgyában. Kézirat. 42-43.

35 A m. kir. minisztérium 3.840/1944 M. E. számú rendelete a zsidók vagyona tárgyában (1944. november 3.). Belügyi Közlöny 1944. 47. sz. 1635-1642.

Nem sokkal később, 1944 decemberében a Csánky Dénes vezette kormánybiztosságot is megszüntették. (FARKAS Kornél: Műtárgymozgások 1938-1945. Az Országos Magfar Szépművészeti Múzeum a második világháborúban. Századok füzetek 2009. 5. sz. 103.; SZMI 141/1945. Csánky Dénes: Emlékirat a magyar művészeti kincsek megóvása tárgyában. Kézirat. 47.)

32