Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)

CSIK TAMÁS: A Szépművészeti Múzeumból elszállított műkincsek Pannonhalmán 1944-1945

A Szépművészeti Múzeumból elszállított műkincsek Pannonhalmán 1944—1945

A korszakkal és az általunk kutatott témával foglalkozó szakirodalom alapján Csánky Dénes napjainkban inkább ellentmondásos szereplőként jelenik meg,3 míg Kelemen Krizosztom tevékenységét majd minden korszakban elismerték. Bár a fentiekből adódhatna a nyilas kormányt kiszolgáló és a páratlan műkincsek épségét is veszélyeztető, magas beosztású kormányzati tisztviselő, Csánky Dénes és az emberiességből példát mutató Kelemen Krizosztom szembeállítása, azonban ebben az esetben mellőznünk kellene a különbségtételt az egyházi intézmény és a Nemzetközi Vöröskereszt együttműködésével létrejött menedékhely, illetve a saját meggyőződése szerint a kultúrkincsek megmentésén dolgozó múzeumigazgató között.4

A kulcsszereplők után érdemes némi kiegészítést fűzni a tanulmány címéhez is. A Múzeum épületéből elszállított műkincsek alatt ugyanis ebben az esetben egyrészt a Szépművészeti Múzeum törzsanyagához tartozó, illetve az itt letétbe helyezett műtárgyakat; másrészt pedig az 1944 májusában létrehozott, a zsidó származású műgyűjtők művészeti értékeit állami felügyelet alá vevő szervezet (röviden: „Műkincskormánybiztosság”) általa a Múzeumba szállított műkincseket kell értenünk.5 A „zár

menekültek százainak biztosított menedéket és ellátást. Emigrációs évei alatt, 1947 után főként Brazíliában és az Egyesült Államokban fejtett ki missziós tevékenységet. (HETENYI VARGA Károly: Kelemen Krizosztom és a pannonhalmi menedék. Vigília 1985. 4. sz. 299—306.; Kelemen Krizosztom főapát emigrááós évei, 1947-1950. Különös tekintettel a Magfar Bencés Kongregáció jogfejlődésére. Szerk.: Somorjai Ádám. METEM, Bp., 2014.; VÁRSZEGI Asztrik: Kelemen Krizosztom. In: Pannonhalmi főapátok. Szerk.: Sólymos Szilveszter. Magyar Egyház történeti Enciklopédia Munkaközössége, Budapest—Torontó, 1990.)

3 Bár a Szépművészeti Múzeum 1906 és 1956 közötti történetét feldolgozó, 1956-ban megjelent monográfia szerzői nem sütötték rá Csánky Dénesre egyértelműen a nyilas jelzőt, a Szálasi-kormányban vállalt államtitkárságát és a műkincsek 1944-es elszállításával kapcsolatos kapkodó és felelőtlen intézkedéseit egyértelműen negatív színben tüntették fel. (A Szépművészeti Múzeum. 1906—1956. Szerk.: Bacher Béla — Pogány Ö. Gábor. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Bp., 1956. 40-41.)

Hahn Sándor, a háború során nyugatra hurcolt vagyon felkutatásán és visszaszolgáltatásán dolgozó Magyar Visszaszolgáltatási Misszió vezetője 1984-ben, New Yorkban megjelent munkájában is írt röviden Csánkyról. A Szent Korona 1944 és 1978 közötti sorsát bemutató, szubjektív hangvételű visszaemlékezésben a szerző Csánky 1935-ös főigazgatói kinevezését is már egy' oly'an, Németországból kiinduló politikai hullámnak tulajdonította, amely során a közgyűjteményi vezetőket rendre megbízható, a rendszert kiszolgáló személyekre cserélték. (HAHN Sándor: A Szent Korona útja és sorsa. Alexander Hahn, New York, 1984. 144-145.)

A fenti szerzőkkel szemben Mravik László szerint Csánky', a zsidó műgyűjtőktől zár alá vett műtárgyakat kezelő kormánybiztosság vezetőjeként, a vészterhes időkben igyekezett a lehetőségekhez képest humánusan és lelkiismeretesen eljárni, adott esetben még a jogszabálysértést is vállalva. Ebben az olvasatban a műkincsek 1944. novemberi elszállításakor is csak az a szempont vezette a múzeumigazgatókormánybiztost, hogy a harcok által nem érintett zónába vitesse a páratlan értékű műtárgyakat, és csak a körülmények miatt kényszerült az épségüket is veszélyeztető lépésekre. (Mravik László: A holokauszt hosszú árnyéka II. A hazai műtárgyak sorsa a háború végén. Artmagazin 2004. 2. sz. 4—13.

http: //www.artmagazin.hu/artmagazin_hirek/a_holokauszt_hosszu_arnyeka__ii._a_hazai_m369targy'ak_sorsa_a_haboru_vegen.l55.html?module=38&pageid=0 letöltés: 2015. október 16.)

4 Csánky Dénes saját nézőpontjához lásd: Szépművészeti Múzeum Irattára (=SZMI) 141/1945. Csánky Dénes: Emlékirat a magyar művészeti kincsek megóvása tárgyában. Kézirat.

5 A „Műkincs-kormánybiztosság” létrehozásához lásd: A m. kir. minisztérium 1944. évi 1.830. M. E. számú rendelete a zsidók zár alá vett műtárgyainak számbavételére és megőrzéséréről (1944. május 17.). Magyarországi Rendeletek Tára 1944. 797—800.

22