Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
BORBÉLY TAMÁS: Galíciai menekültek fogadtatása Győrben az első világháború idején
Borbély Tamás A bizonytalan hadászati helyzet, esetleg az osztrák-magyar és az orosz katonákat egyaránt jellemző ellenséges magatartás ismét menekülésre kényszerítette a terület elsősorban izraelita vallású lakosságát.10 11 A galíciai menekültek helyzete tehát nem oldódott meg az év végére, kálváriájuk tovább folytatódott az elkövetkező esztendőkben is. A menekültek helyzete 1915-ben vált válságossá, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia keleti területein állandósultak a harcok, az orosz csapatok pedig még a Magyar királyság területére is betörtek. A menekültek második hulláma 1915-ben önti el a Monarchiát. Ausztria lényegében megtelik az év elején, így sok menekült visszatér a Magyar Királyságba. Az ország kénytelen ismét segítséget nyújtani, ugyanakkor folyamatosan napirenden van a menekülők mielőbbi Ausztriába történő továbbítása. A második menekülthullámmal jóval nagyobb tömegek érkeztek ekkor az országba. A Dunántúli Hírlap 1915. január 12-én arról tudósít „Galíciai menekültek a megyében” címmel, hogy „A vármegyében több szpzgaliciai családot helyeztek el a községekben, amelyeknek legnagyobb része közellátásban részesült”,n A menekültek falvakban történő elhelyezése központi intézkedés volt, a városokban hivatalosan nem telepedhettek le.12 Ennek legalább két oka is lehetett. Egyrészt a galíciai menekültekkel szembeni általánosan érzékelhető ellenszenv miatt gondolhatták, hogy így el lehet őket „tüntetni” az emberek többsége elől. Másrészt viszont a háború előrehaladásával az élelmezés egyre nagyobb kihívást jelentett, elsősorban a városokban élőknek. Köztudottan a falvakban több élelem volt, így a menekültek ellátását is könnyebben meg lehetett oldani, és közben kevésbé terhelték a városokat.13 14 A galíciai menekültek háború alatti győri mozgását nehéz pontosan rekonstruálni. 1915 tavaszáról két egymással ellentétesnek tűnő tudósítást találunk. A Dunántúli Hírlap április 10-én a következőket írja: galíciai menekülteknek a miniszteri rendelet értelmében legkésőbb tegnap el kellett hagyniok Győrt s vissza kellett menniök Ausztriába, hol a kormány gondoskodott elhelyezésükről. A rendelet csak azokra nem vonatkozik, kik az állami támogatást nem vették igénybe, de még ezek közül is tartoztak eltávozni azpk, kik kereskedelmi manipulációkban vettek részt A nem kívánatos elemek visszamaradását, illetve eltávozását a győri rendőrség remélhetőleg humánusan, de teljés szigorúsággal ellenőrizte”.u 10 A galíciai területeken a zsidó lakosságot gyakran érték atrocitások mindkét szemben álló fél katonái részéről, ezen kívül előfordult, hogy a helyi lakosok is fosztogatták őket. Vö. Torma Attila: Győr városa a^lvilágháború alatt. Győr, 2016. 56. és Mészáros Vilmos: Emlékeim az I. világháborúból Trsymysl ostroma, toloncútoti Szibériába. Műhely Kht, 2003. 11 Dunántúli Hírlap 1915.01.12. 3. 12 Torma Attila i. m. 112. 13 Vö. Bihari Péter i. m. 127-130. 14 Dunántúli Hírlap 1915.04.10. 3. 104
