Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 37/2016 (Győr, 2016)
BORBÉLY TAMÁS: Galíciai menekültek fogadtatása Győrben az első világháború idején
Galíciai menekültek fogadtatás a Győrben Jól jellemzi a lap hangvételét, hogy még a tényszerű közlés esetén is szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy voltak olyan menekültek, akik győri tartózkodásuk idején „kereskedelmi manipulááókban vettek rész”. A fenti híradással ellentétes tartalmú a Győri Hírlap április 20-i beszámolója, mely az Izraelita Nőegylet tisztújító közgyűlése kapcsán tesz említést a galíciai menekültek győri tartózkodásáról: >yAz ifr. nőegylet a bevonult katonák családjai részére 500 koronát adományozott, majd a hadi kölcsön céljaira 1200 koronát jegyzett. A katonák karácsonyi ajándékára sfäf koronát utalt af egyesület pénztárából és ugyanannyit gyűjtöttek a választmányi tagok sorában. A hadbavonultak meleg alsóruháira, térdmelegítőre, hósapkára, száznegyvenhat koronát fordítottak és a galíciai menekülteket kétszázhetven korona adománnyal segítették. ’15 Fontos megjegyezni, hogy a város izraelita hitközségei valószínűleg fokozottan vehettek részt a galíciai menekültek ellátásában,16 még ha a menekültekhez való hozzáállás kérdése a korabeli magyarországi izraelita hitközségeket is megosztotta.17 Az összefogásra jó példa, hogy 1915 augusztusában arról olvashatunk, hogy a győri ortodox és neológ hitközség vezetői segítőbizottságot alakítottak, hogy támogassák a városban rekedt, és a Győrben munkát vállalni akaró hittársaikat. A kezdeményezésnek köszönhetően 24 leány elhelyezéséről gondoskodtak, akiknek ideiglenes munkaigazolványt szereztek. Mivel a városba költözés továbbra is tiltott volt, így a környező falvakból kellett bejárniuk munkavégzés céljából.18 Mivel a galíciai menekültek nem, vagy alig szervezetten közlekedtek a Monarchián belül, így ellátásukat folyamatosan feszültség jellemezte. A politikai visszhang és a sajtó erősödő bírálatai mellett a törvényhatóságok fogyatkozó türelmére következtethetünk Kolozsvár Törvényhatósági Jogú város áúratából, melyhez Győr is hamar csadakozott. 1915. május 25-én a győri közgyűlés pártolta az erdélyi város átiratát és maga is hasonló szellemiségű feliratot intézett a Belügyminisztériumhoz, melyben a galíciai menekültek mielőbbi Ausztriába történő továbbítását kéri.19 A minisztérium válasza júliusban érkezett meg. A kérést határozottan elutasító leiratban egyértelmű utalás történik a Monarchia osztrák fele iránti lojalitásra, a közösen viselt háborús terhekre és a segítségnyújtás általános kötelességére. „Efen felirat elintézéseként értesítem a város közönségét, hogy az abban előterjesztett, de semmivel sem indokolt kérelmet teljesíthetőnek nem találtam és af efen ügyben eddig elfoglalt álláspontomat, illetőleg af e tárgyban kiadott rendelkezéseimet továbbra 15 Győri Hírlap 1915.04.20. 2. 16 Torma Attila i. m. 57. 17 Bihari Péter i. m. 153. A menekülteket feltehetőleg a korabeli neológ zsidók sem fogadták kitörő örömmel. Bihari Péter megállapítása szerint a zsidó vezetők egyfelől megpróbálták segélyezni a menekülteket — ami elkerülhetetlenül irritálta a közvélemény nagyobb részét - másfelől mindent elkövettek, hogy ezek másságát, „keleti” vonásait domborítsák ki. 18 Torma Attila i. m. 113. 19 GYMJVL Győr THJ. város ügyviteli iratai. 3425/1915 tan. 105