Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
HORVÁTH JÓZSEF: Győri seborvosok végrendeletei a 18. századból
Horvát József mentekötőkkel — „vagy is Lanczokal” — együtt. Elképzelhető, hogy a jezsuita társulatokhoz, azok közül is a deákok kongregációjához való erősebb kötődés esetleg onnan ered, hogy egykoron maga is a jezsuita gimnáziumban végezhette tanulmányait. Hogy Berkes László magasabb tanulmányokat is végzett, azt jó okunk van feltételezni, már csak végrendeletének színvonala alapján is. De erre utal az is, hogy testamentumának nyolcadik pontjában könyvekről is rendelkezik. Rendelése meglehetősen szűkszavú: „Valamennyi könyveim halálom után Találtatni fognak, mind agokat T. P. Tármelitáknak hagyom. Bár ezen rendeléséből könyveinek tartalmáról sajnos semmit sem tudunk meg, a „címzett” kilétéből, valamint a testáló egyéni vallásosságát tükröző, fentebb már bőven idézett rendeléseiből talán feltételezhetjük, hogy könyvtárában kegyes olvasmányok is voltak.42 Összegezve megállapíthatjuk: Berkes László győri magyar borbély 1763-ban készült, saját kezűleg aláírt és pecséttel ellátott, két tanú előtt készített végrendeletéből ugyan a borbély mesterséggel kapcsolatosan kevés konkrét adattal találkozhatunk, az azonban egyértelműen kiderül, hogy a testáló ezt a mesterséget űzte, és az ezzel kapcsolatos felszerelését feleségére hagyta tovább. Sokat megtudunk viszont mentalitásáról, műveltségéről, és az ádagosnál lényegesen jobbnak mondható vagyoni helyzetéről. Berkes László magyar borbély fiókvégrendeletéről (1763) Berkes László fentebb részletesen bemutatott, 1763. október 22-én keltezett végrendeletéhez még ugyanezen hónap végén toldalékot, fiókvégrendeletet készített. 1763. október 31-én kelt codicillusa43 öt pontba foglalva egészíti ki a bő egy héttel korábban elmondottakat.44 Bár az újabb rendelések a borbély mesterség gyakorlását nem érintik, érdemes néhány lényegesebb változtatásra utalnunk, hiszen azok sokat elárulnak a testáló mentalitásáról. Amint fentebb láthattuk, Berkes László végrendeletében szapi jószágának árát rendelte temetésének költségeire; ezt azzal egészíti ki, hogy ami abból megmarad, azzal a kegyes hagyományok mielőbb fizettessenek ki, és a felesége fekete ruhát csináltasson belőle. A testamentum harmadik pontjában arról olvashattunk, hogy feleségének 920 forintját költötték a házra; ezzel kapcsolatos eredeti rendelését annyiban módosítja, hogy lehetővé teszi: felesége mielőbb becsültesse fel a ház értékét, hogy a különbözetet a karmelitáknak minél előbb megfizethesse — a ház pedig legyen az övé. A végrendelet hatodik pontjában szántóföldjei sorsáról úgy rendelkezett, hogy azok feleségének halála után az ő húgáé, Grizl Erzsébet asszonyé legyenek. E rendelését lényegesen módosítja azáltal, hogy elrendeli: az Akasztófánál, valamint a Török Sáncnál lévő, saját pénzén szerzett három földje három rokonára — Szőnyön lakozó 42 A korszak győri magánkönyvtárainak kegyes olvasmányairól részletesebben ld.: HORVÁTH 2013/c. 43 A fiókvégrendelet (codicillus) fogalmáról részletesebben ld.: TÁRKÁNY SZŰCS 1961. 165-168. o. 44 A fiókvégrendelet külső felirata: Codicillaris Dispositio Prudentis ac Circumspecti Domini Ladislai Berkes Civis, et Magistri Chyrurgi Hungarici”; lelőhelye: GYMJVL, Végrendeletek, 321. sz. 96
