Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
HORVÁTH JÓZSEF: Győri seborvosok végrendeletei a 18. századból
Horvát Jó^se Győri seborvosok végrendeletei a 18. s^á^adból Tóótt Jánosra és Tóótt Andrásra, illetve Gyulán lakozó Berkes Barbély István „Eőtsém Uramékra” — egyenlőképpen örökre szálljanak, a szabadhegyi és a bácsai földeket viszont felesége bírhassa minden háborítás nélkül holtáig. Ezen rendelése két szempontból is érdekes: egyrészt azért, mert nem csupán az öröklés arányait módosítja, de a hagyományában részesülők körét is, hiszen három olyan személyt jelöl meg a hagyományok címzettjeként, akikkel a végrendeletben nem találkoztunk. Közülük az egyik a Gyulán lakozó Berkes Barbély István „öcsém uram” — és ez a másik érdekesség — talán hozzá hasonlóan a borbély mesterséget gyakorolta.45 A codicillus további két pontja is felesége számára kedvez: egyrészt úgy rendelkezik, hogy a deákok kongregációjának hagyott ezüstökön kívül minden ott említett ingó vagyona a feleségéé legyen, és szabadon rendelkezhet azok további sorsáról. Másrészt neki rendeli a csanaki szőlőt is, melyet eredetileg Grizl Erzsébetnek hagyott bizonyos feltételekkel, a hagyomány címzettje azonban ilyen feltételekkel nem tartott arra igényt. Összességében megállapíthatjuk: Berkes Barbély László fiókvégrendeletében egyrészt az öröklés arányait változtatta meg, másrészt a végrendeletében megjelöltek mellett további személyeket is hagyományban részesített — így codicillusa modificatio és qualificatio is egyben. De feltételezhető belőle az is, hogy a rokonságában más borbélymester is volt. Miskolc%y Ferenc özvegye, Murai Katalin asszony végrendelete (1776) Miskolczy Ferenc özvegye, Muraj Katalin asszony 1776. február 29-én tett utolsó rendelést Győrött.46 A három tanú előtt készített végrendelet a bevezető mondatok után tíz számozott tételben rendelkezik a vagyon további sorsáról, gyermekei és unokái között osztva fel azt. Lelkét Megváltójának, testét a földnek ajánlja; az utóbbit elhalt férje mellé temessék tisztességesen, requiemmel és a Ids oltárnál mondandó kismisékkel, majd pedig a Barátoknál — azaz a ferencesek templomában — hatvan szentmisét mutassanak be lelke üdvéért. Megtudjuk, hogy Újvárosban van egy kőháza, melyet négyezer forint értékben István nevű fiának hagy, mivel Ö sokat fáradozott mellette mind apja életében, mind pedig annak halála után. Más forrásokból tudjuk, hogy Miskolczy Ferenc 1771. október 30-án halt meg;47 így immár ötödik éve szorulhatott az özvegyen maradt Katalin asszony István fia segítségére. Hogy a gazdaság együtt maradjon, az öt darabból álló szántóföldet is Istvánnak hagyja, hogy fizesse ki belőle a többieket azon az áron, ahogyan ők hozzájutottak. A Kisbaráti hegyen lévő szőlőt már öt évvel korábban — talán éppen apja halála után — átadta Istvánnak, azt továbbra is Neki hagyja, hogy abban Öt senki ne háborgathassa. Neki hagyja továbbá a diófából kirakott almáriumot, egy tu-45 A kettős névhasználat alapján erre gyanakodhatunk. 46 A testamentum másolatának címe: „Testamentum Chatarinae Muraj viduae Condam Francisci Miskolczy”; a másolat lelőhelye: GYMJVL, Végrendeletek Másolati Könyve, 4. köt. 182-187. o. 47 Vö. pl.: BICZÓ 2006. 47. o. 97
