Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
BORBÉLY TAMÁS: Egy évtizedes politikai vita: a győri Diákotthon-ügy
Borbély Tamás bízta tehát az új ismeretek átadását a továbbiakban az egyházra. uj iskola nyűgöt európai értelemben vett teljesen modem és úgy szellemét, mint berendelését illetőleg a kor igényeinek mindenben megfelelő. ” A kezdeményezést elsősorban egyházi oldalról támadták, így adta magát a párhuzam a győri diákotthon támogatói és a sokoldalú gróf között. Másik fontos célkitűzésük a középiskolák egyenjogúsítása. Elvetik azt a tanrendszert, mely a reáliskolák hátrányát eredményezi, mivel akik 8 évig reáliskolába járnak, azok a pályaválasztáskor hátrányban kerülnek a 8 évig gimnáziumot látogatókkal szemben. A felekezetiség problémája ennél a kérdésnél is megjelenik. A gimnáziumok meglátásuk szerint nagyrészt felekezeti kézben vannak, mely ellentétes az állam és az ifjúság érdekeivel. A reakcióként született és konzervatívként azonosítható fél álláspontját ismertető kiadvány az egyházmegyei sajtó kiadásában jelent meg, ami már önmagában jelzésértékűnek tekinthető. A munka alcíme („Tájékoztató is, felelet is’) egyértelművé teszi a mű célját. A Néhány séf... jelentős felületet szentel a szabadkőművesség bírálatának, a mintegy 31 oldalas irat oldalakon keresztül kritizálja a szabadkőműves mozgalmat. Talán nem túlzás azt állítani, hogy jórészt a korszak sablonos támadásai olvashatók itt, melyek a szabadkőművességet bomlasztó hatású „intemaáonalista érzésű világsef vétkeseiként” jellemzik.23 A szabadkőművesség politikai, eszmei kritikáját követően a konzervatív fél vázolja saját álláspontját. Fő érvük az internátus létrehozása ellen, hogy a páholy tagjai a felállítás és fenntartás költségeinek döntő részét a városra hárítanák. Cserébe viszont „... as általuk 12 tagúvá meghatározottfelügyelő-bizottság 9 tagját örök időkre azonnal kinevezik, az internátusbán három illetve hat ifjút ők vesznek fel és kikötik, hogy a felügyelő-bizottság az intézmény vezetésének az alapítók által meghatározott (szabadkőműves) szelleme fölött szigorúan őrködjék ’24. Más szóval nehezményezik, hogy a város által adományozott telken, pénzügyi támogatásért cserébe egy szabadkőműves szellemiségű intézményt alapítsanak. Vagyis az adófizetők pénzéből politikai ellenfeleik saját internátust építenének.25 26 Nem felejtve természetesen ehhez hozzátenni, hogy ráadásul ez a csoport az „... ősi intézmények ellen táplált engesztelhetetlen gyűlölet által indíttatva” dolgozik saját hatalmának megerősítésén. A műben elismerik, hogy internátusra szükség van — éppen ezért érvelnek egy katolikus internátus létrehozása mellett. Az intézmény alapításának alátámasztására pedig hasonló érveket hoznak fel, mint ellenfeleik: „általában készséggel elismerjük, hogy egy helyesen vezetett internátus a tanulóifjúság ágon részére, mely a szülői otthont nélkülözni kénytelen, erkölcsi, szellemi, sőt egészségügyi szempontból üdvös hatást gyakorol"Az internátus létrehozásának és fenntartásának feladata ugyanakkor nem a városé, mely éppen szabadulna a korábban magára vállalt hasonló terhektől. Mint írják, mikor a kereskedelmi és polgári 23 Néhány szó... 6. 24 Uo.: 19. 25 Uo.: 24-25. 26 Uo.: 20. 74
