Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)
BORBÉLY TAMÁS: Egy évtizedes politikai vita: a győri Diákotthon-ügy
Egy évtizedes politikai vita: a győri Diákotthon--ügy lelkesítette az alapítókat, hogy egy nagy családi szentélyt emeljenek féltve őrzött gyermekeinknek, a hattet reményeinek, ahol annak vehetői előkészítsék őket az életre... ”.18 A mű szerzője kívánatosnak tartja hasonló internátusok létrehozását az egész országban, elsősorban azokon a helyeken, ahol középiskola működik. A kiadvány az ismertetett motivációk mellett részletesebb oktatáspolitikai koncepciókkal is bír. A leghangsúlyosabb és a mű szinte minden lapjáról visszaköszönő elv a felekezeti oktatás elutasítása. Mint szó esett róla, a páholy tagjai az oktatásügyön kívül más témák esetén is az egyházi hatások visszaszorítását igyekeztek elérni. Az alapítók, illetve pártolók folyamatosan támadják az általuk és a korszak politikai irodalma által klerikalizmusnak nevezett jelenséget, ezzel is folyton napirenden tartva, hogy kiket tekintenek fő ellenfelüknek. Mint több helyen leszögezik, a klerikalizmus nem keverendő össze a papsággal. A kettő közötti pontos különbségtételre A Győrvárosi Középiskolai Diák-Otthon című munkában térnek ki. Ahogyan fogalmaznak, „ma már minden serdülő ifjú tudja, hogy mit kell klerikálizmus alatt érteni? Sem a vallást, sem a vallás szolgáinak intézményét. Klerikálizmus a papság egy részének és uszályhordozóinak a világi hatalomra, vagyonra, illetéktelen jogokra, ez által mások törvényes jogainak confiskálására irányuló törekvését jelsj egyedül. A vallás a szeretetben gyökeredzik, a klerikálizmus az önzésből meríti erejét". A különbségtétel kissé talán önkényesnek tekinthető, mivel az ellenfél meghatározásának jogát teljes egészében magának tartja fenn. A felekezeti befolyás következményeként károsnak tartják a felekezeti iskolák és a felekezeti internátus tervét, mivel az a társadalom széthúzását eredményező, idejét múlt eszméből táplálkozik.19 20 A felekezetiséget meghaladott eszmének tekintik, mely a világtörténelemben szinte kizárólag szenvedést hozott, s a művekben több helyen a babonasággal azonosítják. Ebből következik egyik alapvető céljuk, az állami iskolák pártolása, szerintük ugyanis a vallásosság köpenye alatt a visszatartó erők „fojtogatják az ifjúság lelkiismeretét”P'1 A tervezett katolikus internátus ellen további fontos érvük, hogy az a másik hatalmi elitjének utánpótlása lehet.21 A negatív egyházi befolyásra példaként hozza AntiRAL, A Győrvárosi középiskolai diákotthon című röpirat szerzője Gróf Batthyány Ervin példáját. A főnemesi származású Batthyány 1905-ben birtokán, a Vas megyei Bögötén angol és orosz példák nyomán megalapította reformiskoláját, amelynek célja a felvilágosult társadalmi eszmék iránti fogékonyság felkeltése volt. A sorozatos támadások kereszttüzében működő iskolában nem csak a tanítás volt ingyenes, hanem a tankönyvek és a ruházat is. Az oktatás az önálló gondolkodás, a gyakorlati tudás és a morális érzék kibontakoztatására törekedett, az elméleti oktatás mellett nagy hangsúlyt helyezett a gyakorlatias tartalmakra is. 22 A bögötei példát a győri helyzetre is vonatkoztatják: AntiRAL szerint a gróf azért épített iskolát a községben, mert látta a babonás és szellemileg elmaradott népet. Nem 18 Uo.: 3. 19 A Győrvárosi középiskolai Diák-Otthon... 11. 20 Uo.: 11. 21 Uo.: 15. 22 Németh 2005: 44. 73
