Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 35/2015 (Győr, 2015)

BANA JÓZSEF - BARNA Attila: Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Győrbe telepítésére, 1921

Bana József — Barna Attila

Ama kisszámú jogok között, melyeket ez a szerződés annyi súlyos terhe mellett nekünk biztosit, talán a legbecsesebb az, mely megadja a módot arra, hogy az idegen állam uralma alá kerülő magyarsággal való szolidaritásunkat fenn tartsuk és reá nézve mennél értékesebben érvényesítsük. Ez pedig főképpen a régi kulturális kötelék csorbítatlan fenntartásában, sőt lehetőleg fejlesztésében áll. Minthogy pedig Pécs kulturális intézményei már eddig is nagy szolgálatot tettek az idegen nemzetiségek közé ékelt és a magyar kormánynak igazgatása alatt nem álló magyarságnak és ezen hazafias és civilizatorius munkának az immár idegen uralom alá került véreink javára a jövőben is lankadatlan kitartással való folytatása határozottan kitűzött céljukat képezi nyilvánvaló, hogy a pécsi közoktatásügyi intézmények fejlesztése, megerősítése, kiegészítése, különösen pedig tudományegyetemmel való betetőzése egyik legtöbb gyümölcsöt ígérő végrehajtása lenne a trianoni békeszerződés reánk nézve kevés számú kedvező rendelkezéseinek.

De Pécsnek a legfőbb fokú tanintézethez való igénye nemcsak a Dunántúl minden többi városát jelentőségben túlszárnyaló jelenén és biztató jövőjén alapul, hanem ennek a kultúrának gyökerei messze visszanyúlnak a történelmi múltba. Mint a magyar királyság alapításával egykorú püspökség székhelye, mindig kulturális centrumot képezett. Ennek köszönhető, hogy a csak rövid ideig fennállott veszprémi első magyar tudományegyetem megszűnése után a Nagy Lajos királyunk által alapított és V. Orbán pápa által Avignonban 1367. évi szeptember hó 1- én kelt bullájában megerősített egyetem székhelyéül Pécs város jelöltetett ki, mint melynek e célra legalkalmasabb voltát a pápai bulla is nyomatékosan kiemeli. Bár létesült a középkori Magyarországon utóbb még két egyetem, Óbudán és Pozsonyban, de ezek előbb szűntek meg, mint a pécsi, melyre vonatkozólag minden történészünk egyetért, hogy ez volt mind a négy magyar középkori egyetem között a legéletképesebb, mert nem mint a többi három belső, szervi okokból szűnt meg, hanem külerő-hatalom, a török hódoltság vetett véget 1543-ban 175 éves létének, a pécsi egyetem volt valamennyi középkori egyetemünk között tényleg a leghosszabb életű.

A másfélszáz éves török uralom hazánk területének nagy részét, ezzel Pécs városát is kikapcsolta többé-kevésbé a magyar kultúra köréből. Ebben az időben összes új közép- és főiskoláink közöttük a mai budapesti kir. magyar tudomány egyetem, mint a Pázmány Péter által 1635-ben alapított nagyszombati egyetem utóda, a meg nem szállt Magyarországon és Erdélyben létesültek. De mihelyt a hódoltság megszűnt, a romok felett új élet fakadt. A felszabadított Pécs városa is csakhamar jeles tanintézetekkel népesült be, a többi között az 1746-ban alapított hittudományi főiskolával. De ez az egykarú felső iskola nem tudta az igényeket kielégíteni. Az itteni világi és egyházi hatóságok egyaránt annak több karral való kiegészítését óhajtották. így alig öt évvel a theologiai kar megnyitása után Baranya vármegye karai és rendei az 1751.évi április hó 18-ára Pozsonyba összehívott országgyűlésre küldött követeinek adott utasításukban azon kívánságuknak, adtak kifejezést, hogy külföldi mintára Magyarországban is több egyetem és akadémia állíttassák fel s ezek egyike Pécsre kerüljön [...]

46